Az uniós csatlakozás óta becslések szerint évente 700 magyar orvos távozik az országból és csak 150 érkezik külföldről - hangzott el azon a szerdai konferencián, amely az egészségügyben dolgozók munkaügyi helyzetéről, lehetőségeiről tartottak.
Az ellátórendszer átalakítása miatt egyre bizonytalanabbá váló egzisztenciális lehetőségek miatt egyes felmérések szerint a végzős magyar orvostanhallgatók egyre nagyobb hányada, a legújabb adatok szerint 73 százaléka, jelenti ki, hogy hivatását külföldön kívánja gyakorolni.
A csatlakozással megszűntek azok a gátak, amelyek eddig az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása előtt álltak, így az utóbbi 3 évben egyre nagyobb arányban távoznak az orvosok az országból - mondta a konferencián Páva Hanna az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnöke. Aggasztóak azok az adatok is, hogy míg a magyar orvosok derékhada, a 2-3 szakorvosi vizsgával, 1-2 nyelvtudással, szakmai tapasztalatokkal rendelkező, addig főleg fiatal friss diplomások érkeznek külföldről, olyanok, akik szakmai továbbképzésének költsége a magyar államra hárul.
Az országban jelenleg is több mint 100 betöltetlen háziorvosi praxis van, ráadásul az alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora is egyre magasabb, tehát egyre nagyobb szükség van az utánpótlásra - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a konferencián. Egyenlőtlen az országban az egészségügyi dolgozók eloszlása, a fővárosban négyszer annyi szakorvos dolgozik, mint egyes vidékeken. Problémát jelent az is, hogy Magyarországon nem szívesen költöznek az egészségügyi dolgozók oda, ahol nagyobb eséllyel találnak munkát, a migráció csupán 1,4 százalékos - tette hozzá.
A minisztérium uniós forrásokból kívánja támogatni az átképzéseket, az alapellátás fejlesztését - mondta a tárca vezetője. Ezen kívül a június 1-től pályázni lehet a Mobilitás Programra, amely azoknak az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak ad egyszeri pénzügyi támogatást, akik hajlandók eddigi lakhelyüktől távolabb munkát vállalni. Azok, akik 50 kilométernél messzebb költöznek 3 havi, akik még távolabb, akár 12 havi illetményt kaphatnak. A Mobilitás programra 500 millió forintot különített el a Munkaerőpiaci Alap - tette hozzá.
Horváth Ágnes több kérdést is felvetett a konferencián, amelynek megválaszolásában kérte a jelenlevő szakemberek segítségét. Szerinte dilemmát okoz, hogy az egészségügyben felálló új rendszerben milyen szerepet kapjon a magánorvosi ellátás, maradjanak-e közalkalmazottak az egészségügyben dolgozók, hogyan alakítsák át a szakorvosképzést, hiszen jelenleg az állam a diploma után még két évig fizeti a rezidensek tanulmányait, azokét, akiknek jó része a papírok megkezdése után külföldön vállal munkát.
