Rezidens.hu

Cikkek

Friss hozzászólások

Hírek

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Sote.hu hírek

  • Hibás feed URL.

Itthon tanul, külföldön gyógyít

2007.09.28. 08:00 rezidens

Végzős orvosaink kétharmada fontolgatja, hogy elhagyja az országot, s külföldön alapozza meg a jövőjét. Rossz ez mindenkinek. Nekünk, akiknek a pénzéből kiképzik őket, s végül mást gyógyítanak, és rossz nekik is, mert kénytelenek kiszakadni az addigi környezetükből. De vajon mi lehet a döntésük oka?

- Miért mennek a magyar orvosok külföldre gyógyítani?
A választ kezdjük egy jellemző történettel. - Ha a hétvégeken is megfelelő, akkor szívesen... A mondat jó két évvel ezelőtt hangzott el Váczi Gábor főorvos szájából. Az elhasználódott csípők és térdek megújítására szakosodott doktor akkoriban magánorvosként dolgozott a soproni kórházban, mégpedig olyan sikerrel, hogy a híre eljutott Angliába. Onnan keresték meg, nem volna-e kedve Chesternek, ennek a Manchester közeli kisvárosnak a magánklinikáján folytatni a munkáját. Váczi doktornak kedve lett volna, ám nem akarta otthagyni soproni munkáját. Ezért a tréfásnak szánt válasz. Úgy látszik azonban, az angolok nem ismerik a tréfát, három hónap múltán megjött a válasz...
- Akkor tehát a hétvégéken. Váczi doktor csütörtök késő délutánonként már a manchesteri járaton ült. A péntekje vizsgálatokkal kezdődött, majd este még elvégzett két csípőműtétet. Szombatra öt műtétet jegyeztek elő számára, vasárnapra úgyszintén. Hétfőn végiglátogatta a frissen operáltakat, aztán irány a repülőtér. Estére már Sopronban rendelt, onnan szerdán tért haza. Volt még egy szabad csütörtökje, azt a telki kórház rendelőjében töltötte. Ott, ahol mi is beszélgetünk.
- Hogy lehet ezt szusszal bírni? - adódik a kérdésem, mire a doktor:
- Szeretem a munkámat és a betegeket. Meg aztán - teszi hozzá - ez egy olyan lehetőség volt, amit nem lehetett kihagyni. A lehetőség magától az akkori miniszterelnöktől, Tony Blairtől eredt. Bizonyos műtétekre ugyanis Nagy-Britanniában is várni kell. Ezt akarta lerövidíteni avval, hogy az állami betegek egy részét magánkórházakba irányították. Igen ám, de a magánkórházi orvosoknak derogált állami betegeket gyógyítani. Erre toboroztak a kontinensről "sztrájktörőket". A szép világ fél év múlva véget ért. Az angol orvosok kiharcolták, hogy szűnjön meg az állami betegek kezelése magánkórházakban. Nehéz megkérdeznem, de csak nem hagy a kíváncsiság:
- Mennyit kapott a munkájáért?
- Összeget nem mondanék, de vegyük úgy, hogy tízszer annyit, mint amennyit nálunk egy főorvos keres.
- Szép pénz egy hónapra...
- Nem egy hónapra. Egy hétvégére. S evvel már részben válaszoltam is a kérdésére. Az orvosaink egy része természetesen a sokkal jobb kinti anyagi lehetőségek miatt megy el.
De nemcsak emiatt, folytatja a doktor. A magyar orvoslásban kialakult nehézkes előrejutási rendet, poroszos szemléletet egyre nehezebben tűrik a jól képzett fiatalok.
- Nem beszélve a szakmai lehetőségek beszűküléséről - sorolja a harmadik okot Váczi főorvos. - A képzés rendkívül magas szintű, a hallgatók a legkorszerűbb lehetőségekkel ismerkednek. Utána viszont a kórházban eszközök híján kénytelenek a leggyengébb minőséget használni, évtizedekkel ezelőtti módszereket alkalmazni. Ezért aztán egyre több fiatal keresi meg annak a lehetőségét, hogy a legjobb tudása szerint gyógyíthasson, s abból még tisztességesen meg is tudjon élni. Vagyis - elmegy.

Két fiatal medikus ül velem szemben a presszóban. A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai gyermekklinikáján halásztam le őket, éppen végeztek a kötelező szakmai gyakorlattal. Az ajtón tucatnyi ötödéves tódult ki - s rebbent szét, amikor megtudták, mi járatban vagyok. Kivéve Pelsőczi Gergelyt és Újhelyi Mihályt.
- A kizsigerelés, az eszközök, a fizetés - veszik ki egymás szájából a szót. - Ezek az okok.
- Vegyük sorra! Kizsigerelés.
- Tizenkét órányi ügyelet után 24 órás pihenő járna - kezdi Gergely. - Ehelyett mennyiszer kell bennmaradni és adminisztrálni! Vagy gyógyítani tovább, hiszen nincs elég nővér vagy orvos. Egy belgyógyász sokszor három ember munkáját végzi. A kórházban éri a következő ügyelet, s dolgozik 48 órát egyhuzamban. Ha pedig hibázik, a fejére olvassák.
- Vagy itt vannak a gyakorlatok - mondja Mihály. - Általában fiatal orvosok vezetik, és sokszor úgy érezzük, csak púp vagyunk a hátukon. Pedig szeretnek oktatni, csak éppen már holtfáradtak, amikor a gyógyítás meg a tudományos munka után ránk kerül a sor.
- Eszközök - folytatom a sort.
- Nemrégiben az újpesti Árpád Kórházban voltam gyakorlaton - válaszolja Mihály. - Voltál már ott? - néz a társára. - Rozsdás rácsok, kopott falak, agyonhasznált műtők.
- Fizetés.
- Adjunktus vezette a gyakorlatot - meséli a történetet megint csak Mihály. - Mondja, megérkezett a vicclapja. Nem értettük, talán valami újságra gondolt. De nem. A fizetési papírját mutatta. Százötvenezer forintot kap kézhez.
- Azt mondják, nincs elég pénz - pendítem meg.
- Pénz van, csak pazarolják - mondják szinte egyszerre. S hogy értsem, mire gondolnak, történeteket sorolnak. Minden műtétnek megvan a keretszáma, kiszabják, mennyit lehet elvégezni belőle egy évben. Persze kevesebbet, mint amennyire szükség volna. Viszont van egy keret külföldi műtétekre is. Nosza, viszik ki a betegeket, hogy ott végezzék el ugyanazt a beavatkozást - persze sokkal drágábban.
- És ti hol képzelitek el a jövőtöket? Itthon vagy külföldön? - szakítom meg a szóáradatot.
- Mi? - kérdez vissza Gergely. - Én még nem tudom. A diploma után talán természetgyógyászatot fogok tanulni.
- Én valószínűleg kimegyek - fontolgatja Mihály. - A transzplantációra szeretnék szakosodni, az viszont itthon még gyerekcipőben jár egyes nyugati országokhoz képest.

- Miért mennek a magyar orvosok külföldre gyógyítani?
A kérdést ezúttal Cseh Áronnak teszem fel. Áron a Semmelweis Egyetemen diplomázott, s egy ösztöndíj keretében a doktori fokozatára készül. Eltökélt szándéka, hogy gyermekorvos lesz, ezért is találkoztunk az egyetem klinikáján.
- Azért, mert egyre lehetetlenebb az orvosok helyzete - állítja kertelés nélkül. - Pedig nem evvel a szándékkal iratkoznak be az egyetemre, az elsőéves hallgatóknak csupán tizede szándékozik majd külföldön dolgozni, a végzősöknek már a többsége. Hogy mit ért ellehetetlenülésen? A hallgatók egyik legnagyobb fájdalma a rezidensképzés átalakítása. A négy egyetemen az elmúlt tanévben a fogorvosokkal és a gyógyszerészekkel együtt körülbelül 1400 hallgató végzett. Az általános orvosi diploma azonban nem elegendő az önálló munkavégzéshez. Ehhez előbb úgynevezett kétéves rezidensképzésen kell átesniük, majd a szakvizsgára kell készülniük, ami egytől öt évig terjedhet. Magyarul, az orvosi képzés valójában nem a hatodik év elvégzésével fejeződik be, hanem a rezidensi és szakorvosi vizsga letétele után.
- Tavasszal kiszivárogtak a minisztériumból a hírek: a rezidensképzés fizetőssé tételét tervezik, háromszázezer forintot kérnének egy hónapra.
- S miből tudjátok ezt kifizetni?
- Hát ez az. Miközben a rezidens mindössze százezer forintot keres. Csak néhány hiányszakon nem kellene fizetni, jóllehet valójában legalább a szakok fele ilyen.
A kiszivárgott hírek összerántották az egyetemistákat, a tiltakozást márciusra négyezren írták alá. A minisztérium válasza: miért a tiltakozás, hiszen nem is akarták, hogy fizetni kelljen a képzésért. Az egyetemisták azt hitték, győztek.
- Pedig csak félig - folytatja. - Ugyanis feleannyi helyet hirdettek meg, mint ahányan végeztek. Érdeklődéssel hallgatom a képzés körüli bonyodalmakról szóló beszámolót, ám most mégiscsak az orvosok külföldi munkavállalásáról szeretnék írni.
- Hiszen arról beszélek - bólint Áron. - Mert, mit gondolsz, mit tud tenni az, aki nem lehet rezidens? Elmehet általános orvosnak valamelyik kórházba, aztán egy év múlva ismét próbálkozhat. Ha felveszik, s végez, kezdi a szakorvosi képzését, majd utána a második szakorvosi tanulmányait. Mert manapság már annyira szakosodott az orvoslás, hogy erre is szükség van. A második szakorvosi képzés viszont havi hatvanezer forint, miközben a fizetése 130-140 ezer. Ott áll harminc-egynéhány évesen, esetleg hitelek miatt eladósodva. Érted már, miért kényszerülnek a magyar orvosok arra, hogy külföldön gyógyítsanak?

- Miért mennek a magyar orvosok külföldre gyógyítani?
- A legjobb helyen kérdezi, mi évek óta tudományos módszerekkel vizsgáljuk a kérdést.
Girasek Edmond szociológussal, az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársával beszélgetek a Kútvölgyi úti kórház szomszédságában lévő elegáns épület tárgyalójában.
- Kérdőíves módszerrel 485 rezidenst kérdeztünk meg a budapesti és a szegedi egyetemen, négyszáz általános orvost és 85 fogorvost. Ugyanilyen felmérést tervezünk Debrecenben és Pécsen is. A körkérdés szerint a rezidensek kétharmada tervez külföldi munkavállalást. A külföldi munkavállalást tervezőknek valamivel több mint a fele még a szakvizsga megszerzése előtt elmenne, 22 százaléka pedig közvetlenül a szakvizsga megszerzése után.
- Mennyien mentek el már valójában?
- Az uniós csatlakozás óta nem egészen kétezer orvos. Egy részük azonban nem telepedett ki, hanem csak ingázik a külföld és Magyarország között. Őket nevezik egymás között easy jet-professzoroknak...
- De nemcsak elmennek orvosok, hanem jönnek is a helyükre.
- Jönnek, de csak töredéke a távozóknak. Tízszer annyian mennek ki, mint ahányan áttelepednek.
- Egyébként hány orvos hiányzik Magyarországon?
- A 2005-ös egészségügyi statisztikai évkönyv szerint 2200.
Az elmenő orvosok két nagy csoportra oszthatók, folytatja Edmond. Egy részük a család, tehát még kötöttség nélküli fiataloké, a másik részük pedig a nyelveket beszélő, külföldi szakmai kapcsolatokkal rendelkező, idősebb szakembereké.
- Tehát egyrészt a jövő hagyja el az országot, másrészt az alap.
- Mérték az okokat is? - teszem fel neki is az alapkérdésemet.
- Természetesen - tesz elém egy újabb táblázatot. Első helyen a fizetések állnak, mellette a magyar egészségügy kilátásai, majd az életkörülmények következnek, aztán a munkakörülmények és a megbecsültség hiánya.
- Megkérdezték, mennyiért maradnának?
- Természetesen. A legtöbben a mostani fizetésük duplájáért, vagyis egy kezdő szakorvos már 250 ezer forinttal kiegyezne. Ha ezt a pénzt megkapnák, az feleakkora kiadás volna az államnak, mint az az összeg, amit a kiképzésükre fordított, mutat egy újabb táblázatot.
- A legnagyobb gond azonban az, hogy nem létezik emberierőforrás-stratégiája a minisztériumnak. Vagyis nem hosszú távra tervezik meg például azt, hogy hány orvost képezzenek ki, fordítható köznyelvre a kutató szakmondata.
- Hiszen éppen ebben tudnának önök segíteni - jegyzem meg.
- A minisztérium még nem kérdezte a véleményünket.

Hardi Péter

Szabad Föld (http://www.szabadfold.hu/cikk.php?id=10305)

2 komment

Címkék: hír szabadföld

A bejegyzés trackback címe:

https://rezidens.blog.hu/api/trackback/id/tr70179949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Doctors Abroad 2010.01.27. 01:03:05

Miért maradnék itthon amikor Angliában 6-10x többet keresek? Én rezidens után mentem ki, el is fogadták, de így is veszítettem 1 évet. Már 3 éve dolgozom Londonban mint sebész szakvizsgajelölt és montdhatom remek, fölek a kilátás a Saab Kabriómból a Bristoli tengerparton. Persze az Angol szakvizsga is meglesz idé. Találtam a neten egy céget ami pont azzal foglalkozik ami nekem kellett volna, hogy egy évem ne menjen el, mondanom se kell akkor még még nem volt ilyen. Ez a Doctors Abroad. Elég jónak tünik. Itt a címe nektek, www.doctorsabroad.hu sok sikert mindenkinek. Egyszer itt is jobb lesz és akkor mind hazajövünk. Addig is irány Nyugat. Üdv. mindenkinek.

CareersInWhite 2012.03.08. 21:42:37

Kedves egészségügyi dolgozók!
2012-ben második alkalommal kerül megrendezésre Európa legnagyobb egészségügyi állásbörze-sorozata, amelyre ellátogathat 2012.03.18-án Budapesten a Gellért Szállóban és 2012.04.01-én Szegeden a Hotel Novotel Szegedben! Álláslehetőségek Angliába, Franciaországba, Németországba, Dániába, Hollandiába, a skandináv és az arab országokba! Magas kezdő fizetések. Bővebben: careersinwhite.org/ oldalon tájékozódhat. Várjuk szeretettel!