Rezidens.hu

Cikkek

Friss hozzászólások

Hírek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Sote.hu hírek

Nincs megjeleníthető elem

MedIQ hírek

Nincs megjeleníthető elem

A hallgatók a tandíj újragondolását követelik

2007.10.17. 19:40 rezidens

Az a miniszter, aki nem foglalkozik a hallgatók véleményével, akit nem érdekel a leendő értelmiség, csak politikai érdekek mentén lavíroz, az a miniszter mondjon le – követelték a hallgatók a tandíj ellenes demonstráción. Fáklyás tiltakozó menetet szervezett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a tandíj ellen. Az ország több felsőoktatási intézményéből érkező tiltakozók a Margit híd budai hídfőjénél gyülekeztek, majd innen indultak el a az oktatási tárca épülete elé.

Több tucat rendőrautó és motorosrendőr jelent meg a Margit híd budai hídfőjénél, a rend őrei a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által a tandíj ellen szervezett demonstráció kezdetére érkeztek. Mint ismert, az oktatási tárca nem fogadta el a HÖOK tandíjjal kapcsolatos javaslatait, ezért ahogyan a hallgatók érdekvédelmi szervezete ígérte, tiltakozó demonstrációt tartanak szerda este a tandíj ellen. Eredetileg este hét órakor indult volna a fáklyás felvonulás a Margit hídon át az OKM épületéig, ám végül háromnegyed nyolc körül indult a menet.

19:30
A Margit híd budai hidfőjénél egyelőre elég kevés diák jelent meg, mindössze néhány százan lehetnek. A tömegben egyetlen transzparenst feszítettek ki, a Budapesti Műszaki Főiskola tandíjellenes molinóját- tájékoztatott az MNO helyszíni tudósítója.

A rendezvényt a rendőrség nagy erőkkel biztosítja, elsősorban a forgalomirányítás miatt, ám nem hiányzik a szokásos kamerás mikrobusz sem.

Az eseményt nem csak a rendőrök, hanem a média is nagy figyelemmel kíséri.
19:43
Mintegy háromnegyed órás késéssel elindult végre a hallgatók fáklyás menete a Margit hídon át a Szalay utcába, az oktatási tárca épületéhez. Az időközben mintegy ezerötszáz fősre nőtt tömeg égő fáklyákat tart a kezében, lassan erős rendőri biztosítással vonul a hídon. A Margit híd Pest felé vezető oldalán csak az egyik sávban haladhatnak az autók, a másik sávot a felvonulók használják. A hallgatók egyelőre csendben, mindenféle rigmusok kiabálása nélkül haladnak.
20:18
Hamarosan az OKM épületéhez ér a HÖOK által a tandíj ellen tervezett fáklyás menet, amelyen jelenleg mintegy két-háromezer fő vesz részt. Menet közben a hallgatók demonstrációjához csatlakozott néhány, a Kossuth térről ismert tüntető is, velük a demonstráció szervezői a nemzeti színű zászlókat elrakatták, csak a fáklyát engedélyezték.

Miskolczi Norbert a HÖOK elnöke az MNO-nak azt mondta, hogy elégedett a résztvevők létszámával. A késői időpont ellenére is sokan eljöttek, még vidéki egyetemekről is – mondta. (A hídon egyébként az egyik szórakozóhely szórólapjait osztogatták, amelyen a ma esti bulira invitálták a hallgatókat. A bulit „a felsőoktatás reformja” jegyében hirdeti a szórakozóhely.)

A HÖOK elnöke nem kívánta elárulni, milyen lépéseket terveznek még a továbbiakban, annyit mondott: tavaszig még sok meglepetés van a tarsolyukban. Csütörtökön egyébként újra egyeztetnek a tárcával, de a hallgatók már nem nagyon hisznek ezekben a megbeszélésekben.

Miskolczi Norbert azt is elmondta, hogy hivatalosan nem vesznek majd részt a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtő akciójában, de szerinte nagyon sok diák is aláírja majd a tandíj eltörlésére vonatkozó aláírásgyűjtő ívet.

A tömeg eleje időközben megérkezett a minisztérium épülete elé, ahol egy teherautóra állított színpadról beszélnek majd a szónokok.

20:58
Az oktatási tárca Szalay utcai épülete előtt teljesen megtöltötték a teret a tandíj ellen fáklyákkal demonstráló hallgatók. A felállított színpadról előbb a HÖOK budapesti regionális elnöke köszöntötte a megjelent egyetemeket és hallgatóikat sorban. Ezután egy Pilinszky-vers következett, majd Miskolczi Norbert, a szervezet elnöke szólt a tömeghez.

Miskolczi úgy kezdte: „Ha én lennék Hiller István, és végignéznék ezen az elszánt tömegen, akkor azt mondanám, nem lesz tandíj. De ő ezt már mondta. Hazudott!” A HÖOK elnöke szerint azért jöttek össze, hogy meggyőzzék a döntéshozókat arról, hogy az általuk átgondolatlanul bevezetett tandíj társadalmi katasztrófához vezet. A mai fiatalok – folytatta, nem akarnak olyan országban élni, ahol a felsőoktatás a gazdagok kiváltsága, élhető, minőségi felsőoktatást akarnak. Ha elveszik a jövő értelmiségétől a tanulás lehetőségét, akkor az országnak sem lesz jövője – jelentette ki Miskolczi.

A HÖOK nem akar tandíjat, mert az szerintük nem más, mint hallgatói adó, s nem számít más, csak a bevétel. A tandíj a HÖOK szerint mindenkit büntet. A hallgatók már egy éve elküldték alternatív javaslataikat a tandíjjal, és a felsőoktatási reformmal kapcsolatban, ám szerintük a jelenlegi miniszter egy év alatt sem tudta megérteni javaslataik alapelveit, ezért a HÖOK lemondásra szólítja fel Hiller Istvánt. A HÖOK követeli, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal vegye napirendre a tandíj kérdését is. A HÖOK elnöke zárszóként arra kérte a jelenlevőket és az ország felsőoktatási intézményeiben tanulókat, hogy élve alkotmányos jogukkal, menjenek el a tandíjjal kapcsolatos népszavazásra, és szavazzanak szívük szerint.

A HÖOK elnöke azt ígérte, soha nem adják fel a tandíj ellenes tevékenységüket.

A demonstráció a Szózat eléneklésével, mécsesek gyújtásával rendben véget ért.

Szólj hozzá!

Címkék: hír magyarnemzet

Itthon tanul, külföldön gyógyít

2007.09.28. 08:00 rezidens

Végzős orvosaink kétharmada fontolgatja, hogy elhagyja az országot, s külföldön alapozza meg a jövőjét. Rossz ez mindenkinek. Nekünk, akiknek a pénzéből kiképzik őket, s végül mást gyógyítanak, és rossz nekik is, mert kénytelenek kiszakadni az addigi környezetükből. De vajon mi lehet a döntésük oka?

- Miért mennek a magyar orvosok külföldre gyógyítani?
A választ kezdjük egy jellemző történettel. - Ha a hétvégeken is megfelelő, akkor szívesen... A mondat jó két évvel ezelőtt hangzott el Váczi Gábor főorvos szájából. Az elhasználódott csípők és térdek megújítására szakosodott doktor akkoriban magánorvosként dolgozott a soproni kórházban, mégpedig olyan sikerrel, hogy a híre eljutott Angliába. Onnan keresték meg, nem volna-e kedve Chesternek, ennek a Manchester közeli kisvárosnak a magánklinikáján folytatni a munkáját. Váczi doktornak kedve lett volna, ám nem akarta otthagyni soproni munkáját. Ezért a tréfásnak szánt válasz. Úgy látszik azonban, az angolok nem ismerik a tréfát, három hónap múltán megjött a válasz...
- Akkor tehát a hétvégéken. Váczi doktor csütörtök késő délutánonként már a manchesteri járaton ült. A péntekje vizsgálatokkal kezdődött, majd este még elvégzett két csípőműtétet. Szombatra öt műtétet jegyeztek elő számára, vasárnapra úgyszintén. Hétfőn végiglátogatta a frissen operáltakat, aztán irány a repülőtér. Estére már Sopronban rendelt, onnan szerdán tért haza. Volt még egy szabad csütörtökje, azt a telki kórház rendelőjében töltötte. Ott, ahol mi is beszélgetünk.
- Hogy lehet ezt szusszal bírni? - adódik a kérdésem, mire a doktor:
- Szeretem a munkámat és a betegeket. Meg aztán - teszi hozzá - ez egy olyan lehetőség volt, amit nem lehetett kihagyni. A lehetőség magától az akkori miniszterelnöktől, Tony Blairtől eredt. Bizonyos műtétekre ugyanis Nagy-Britanniában is várni kell. Ezt akarta lerövidíteni avval, hogy az állami betegek egy részét magánkórházakba irányították. Igen ám, de a magánkórházi orvosoknak derogált állami betegeket gyógyítani. Erre toboroztak a kontinensről "sztrájktörőket". A szép világ fél év múlva véget ért. Az angol orvosok kiharcolták, hogy szűnjön meg az állami betegek kezelése magánkórházakban. Nehéz megkérdeznem, de csak nem hagy a kíváncsiság:
- Mennyit kapott a munkájáért?
- Összeget nem mondanék, de vegyük úgy, hogy tízszer annyit, mint amennyit nálunk egy főorvos keres.
- Szép pénz egy hónapra...
- Nem egy hónapra. Egy hétvégére. S evvel már részben válaszoltam is a kérdésére. Az orvosaink egy része természetesen a sokkal jobb kinti anyagi lehetőségek miatt megy el.
De nemcsak emiatt, folytatja a doktor. A magyar orvoslásban kialakult nehézkes előrejutási rendet, poroszos szemléletet egyre nehezebben tűrik a jól képzett fiatalok.
- Nem beszélve a szakmai lehetőségek beszűküléséről - sorolja a harmadik okot Váczi főorvos. - A képzés rendkívül magas szintű, a hallgatók a legkorszerűbb lehetőségekkel ismerkednek. Utána viszont a kórházban eszközök híján kénytelenek a leggyengébb minőséget használni, évtizedekkel ezelőtti módszereket alkalmazni. Ezért aztán egyre több fiatal keresi meg annak a lehetőségét, hogy a legjobb tudása szerint gyógyíthasson, s abból még tisztességesen meg is tudjon élni. Vagyis - elmegy.

Két fiatal medikus ül velem szemben a presszóban. A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai gyermekklinikáján halásztam le őket, éppen végeztek a kötelező szakmai gyakorlattal. Az ajtón tucatnyi ötödéves tódult ki - s rebbent szét, amikor megtudták, mi járatban vagyok. Kivéve Pelsőczi Gergelyt és Újhelyi Mihályt.
- A kizsigerelés, az eszközök, a fizetés - veszik ki egymás szájából a szót. - Ezek az okok.
- Vegyük sorra! Kizsigerelés.
- Tizenkét órányi ügyelet után 24 órás pihenő járna - kezdi Gergely. - Ehelyett mennyiszer kell bennmaradni és adminisztrálni! Vagy gyógyítani tovább, hiszen nincs elég nővér vagy orvos. Egy belgyógyász sokszor három ember munkáját végzi. A kórházban éri a következő ügyelet, s dolgozik 48 órát egyhuzamban. Ha pedig hibázik, a fejére olvassák.
- Vagy itt vannak a gyakorlatok - mondja Mihály. - Általában fiatal orvosok vezetik, és sokszor úgy érezzük, csak púp vagyunk a hátukon. Pedig szeretnek oktatni, csak éppen már holtfáradtak, amikor a gyógyítás meg a tudományos munka után ránk kerül a sor.
- Eszközök - folytatom a sort.
- Nemrégiben az újpesti Árpád Kórházban voltam gyakorlaton - válaszolja Mihály. - Voltál már ott? - néz a társára. - Rozsdás rácsok, kopott falak, agyonhasznált műtők.
- Fizetés.
- Adjunktus vezette a gyakorlatot - meséli a történetet megint csak Mihály. - Mondja, megérkezett a vicclapja. Nem értettük, talán valami újságra gondolt. De nem. A fizetési papírját mutatta. Százötvenezer forintot kap kézhez.
- Azt mondják, nincs elég pénz - pendítem meg.
- Pénz van, csak pazarolják - mondják szinte egyszerre. S hogy értsem, mire gondolnak, történeteket sorolnak. Minden műtétnek megvan a keretszáma, kiszabják, mennyit lehet elvégezni belőle egy évben. Persze kevesebbet, mint amennyire szükség volna. Viszont van egy keret külföldi műtétekre is. Nosza, viszik ki a betegeket, hogy ott végezzék el ugyanazt a beavatkozást - persze sokkal drágábban.
- És ti hol képzelitek el a jövőtöket? Itthon vagy külföldön? - szakítom meg a szóáradatot.
- Mi? - kérdez vissza Gergely. - Én még nem tudom. A diploma után talán természetgyógyászatot fogok tanulni.
- Én valószínűleg kimegyek - fontolgatja Mihály. - A transzplantációra szeretnék szakosodni, az viszont itthon még gyerekcipőben jár egyes nyugati országokhoz képest.

- Miért mennek a magyar orvosok külföldre gyógyítani?
A kérdést ezúttal Cseh Áronnak teszem fel. Áron a Semmelweis Egyetemen diplomázott, s egy ösztöndíj keretében a doktori fokozatára készül. Eltökélt szándéka, hogy gyermekorvos lesz, ezért is találkoztunk az egyetem klinikáján.
- Azért, mert egyre lehetetlenebb az orvosok helyzete - állítja kertelés nélkül. - Pedig nem evvel a szándékkal iratkoznak be az egyetemre, az elsőéves hallgatóknak csupán tizede szándékozik majd külföldön dolgozni, a végzősöknek már a többsége. Hogy mit ért ellehetetlenülésen? A hallgatók egyik legnagyobb fájdalma a rezidensképzés átalakítása. A négy egyetemen az elmúlt tanévben a fogorvosokkal és a gyógyszerészekkel együtt körülbelül 1400 hallgató végzett. Az általános orvosi diploma azonban nem elegendő az önálló munkavégzéshez. Ehhez előbb úgynevezett kétéves rezidensképzésen kell átesniük, majd a szakvizsgára kell készülniük, ami egytől öt évig terjedhet. Magyarul, az orvosi képzés valójában nem a hatodik év elvégzésével fejeződik be, hanem a rezidensi és szakorvosi vizsga letétele után.
- Tavasszal kiszivárogtak a minisztériumból a hírek: a rezidensképzés fizetőssé tételét tervezik, háromszázezer forintot kérnének egy hónapra.
- S miből tudjátok ezt kifizetni?
- Hát ez az. Miközben a rezidens mindössze százezer forintot keres. Csak néhány hiányszakon nem kellene fizetni, jóllehet valójában legalább a szakok fele ilyen.
A kiszivárgott hírek összerántották az egyetemistákat, a tiltakozást márciusra négyezren írták alá. A minisztérium válasza: miért a tiltakozás, hiszen nem is akarták, hogy fizetni kelljen a képzésért. Az egyetemisták azt hitték, győztek.
- Pedig csak félig - folytatja. - Ugyanis feleannyi helyet hirdettek meg, mint ahányan végeztek. Érdeklődéssel hallgatom a képzés körüli bonyodalmakról szóló beszámolót, ám most mégiscsak az orvosok külföldi munkavállalásáról szeretnék írni.
- Hiszen arról beszélek - bólint Áron. - Mert, mit gondolsz, mit tud tenni az, aki nem lehet rezidens? Elmehet általános orvosnak valamelyik kórházba, aztán egy év múlva ismét próbálkozhat. Ha felveszik, s végez, kezdi a szakorvosi képzését, majd utána a második szakorvosi tanulmányait. Mert manapság már annyira szakosodott az orvoslás, hogy erre is szükség van. A második szakorvosi képzés viszont havi hatvanezer forint, miközben a fizetése 130-140 ezer. Ott áll harminc-egynéhány évesen, esetleg hitelek miatt eladósodva. Érted már, miért kényszerülnek a magyar orvosok arra, hogy külföldön gyógyítsanak?

- Miért mennek a magyar orvosok külföldre gyógyítani?
- A legjobb helyen kérdezi, mi évek óta tudományos módszerekkel vizsgáljuk a kérdést.
Girasek Edmond szociológussal, az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársával beszélgetek a Kútvölgyi úti kórház szomszédságában lévő elegáns épület tárgyalójában.
- Kérdőíves módszerrel 485 rezidenst kérdeztünk meg a budapesti és a szegedi egyetemen, négyszáz általános orvost és 85 fogorvost. Ugyanilyen felmérést tervezünk Debrecenben és Pécsen is. A körkérdés szerint a rezidensek kétharmada tervez külföldi munkavállalást. A külföldi munkavállalást tervezőknek valamivel több mint a fele még a szakvizsga megszerzése előtt elmenne, 22 százaléka pedig közvetlenül a szakvizsga megszerzése után.
- Mennyien mentek el már valójában?
- Az uniós csatlakozás óta nem egészen kétezer orvos. Egy részük azonban nem telepedett ki, hanem csak ingázik a külföld és Magyarország között. Őket nevezik egymás között easy jet-professzoroknak...
- De nemcsak elmennek orvosok, hanem jönnek is a helyükre.
- Jönnek, de csak töredéke a távozóknak. Tízszer annyian mennek ki, mint ahányan áttelepednek.
- Egyébként hány orvos hiányzik Magyarországon?
- A 2005-ös egészségügyi statisztikai évkönyv szerint 2200.
Az elmenő orvosok két nagy csoportra oszthatók, folytatja Edmond. Egy részük a család, tehát még kötöttség nélküli fiataloké, a másik részük pedig a nyelveket beszélő, külföldi szakmai kapcsolatokkal rendelkező, idősebb szakembereké.
- Tehát egyrészt a jövő hagyja el az országot, másrészt az alap.
- Mérték az okokat is? - teszem fel neki is az alapkérdésemet.
- Természetesen - tesz elém egy újabb táblázatot. Első helyen a fizetések állnak, mellette a magyar egészségügy kilátásai, majd az életkörülmények következnek, aztán a munkakörülmények és a megbecsültség hiánya.
- Megkérdezték, mennyiért maradnának?
- Természetesen. A legtöbben a mostani fizetésük duplájáért, vagyis egy kezdő szakorvos már 250 ezer forinttal kiegyezne. Ha ezt a pénzt megkapnák, az feleakkora kiadás volna az államnak, mint az az összeg, amit a kiképzésükre fordított, mutat egy újabb táblázatot.
- A legnagyobb gond azonban az, hogy nem létezik emberierőforrás-stratégiája a minisztériumnak. Vagyis nem hosszú távra tervezik meg például azt, hogy hány orvost képezzenek ki, fordítható köznyelvre a kutató szakmondata.
- Hiszen éppen ebben tudnának önök segíteni - jegyzem meg.
- A minisztérium még nem kérdezte a véleményünket.

Hardi Péter

Szabad Föld (http://www.szabadfold.hu/cikk.php?id=10305)

2 komment

Címkék: hír szabadföld

Az idén végzett fogorvosok 40 százalékának nincs állása

2007.09.10. 19:10 rezidens

A tavalyihoz képest az idén végzett gyógyszerészek közül csak 10 százaléknak és a fogorvosok 20 százalékának támogatja az állam a szakmai továbbképzését. A márciusban megállapított új rezidens keretszámok miatt a nyáron végzett fogorvosok közül 43 százalék munka nélkül maradt. A helyzet megoldására az egészségügyi tárca októberben egy kormányrendeletet ígért azon a hétfői egyeztetésen, amelyen a gyógyszerész- és fogorvos hallgatók képviselői, valamint Papp Magor, a négy magyar orvosi egyetem hallgatóinak szóvivője vett részt.

Március elején még azt ígérte az egészségügyi miniszter, hogy 2007-ben nem változtat a szakorvos-képzés keretszámain. Ehhez képest március végén mégis 90 százalékkal csökkentette a gyógyszerészek és a 80 százalékkal a fogorvosok keretszámát - mondta a Független Hírügynökségnek Papp Magor hétfőn. Tehát a friss diplomás 250 gyógyszerész közül csupán 27, a 140 fogorvos közül 36 kapott állami támogatást ahhoz, hogy elhelyezkedjen és továbbképezze magát. Mindez csapdahelyzetet teremtett, hiszen hiába keresnek a magánrendelők például fogorvosokat, kezdőt nem akarnak felvenni, csak olyat, akinek 1 éves szakmai gyakorlata van - tette hozzá.

Az orvostanhallgatók képviselői jelezték a problémát az egészségügyi tárcának, amely hétfőn egyeztetett velük. Papp Magor elmondta: a tárgyaláson ígéretet kaptak arra, hogy októberben egy kormányrendelet szabályozza majd a 2007-ben végzett, rezidensképzésből kiesett gyógyszerészek és fogorvosok sorsát. Hozzátette: várhatóan szintén októberben újabb egyeztetés lesz a tárca és az orvos egyetemisták képviselői között, ugyanis az egészségügyi kormányzat jövőre teljesen át kívánja alakítani a szakorvosképzést.

Papp Magor szerint az állami finanszírozás szigorításának is az eredménye, hogy egyre több medikus akar az egyetem elvégzése után külföldön állást vállalni. Adataik szerint a hallgatók több mint 70 százaléka erre készül. Ezt a szándékot erősíti, hogy Európában, például Norvégiában és Svédországban úgy ajánlanak állásokat a külföldi orvosoknak, hogy még nyelvtudás sem kell, Angliában pedig több olyan munkalehetőséget is kínálnak, ahol nincs szükség szakorvosi vizsgára.

HAON.hu (http://www.haon.hu/engine.aspx/page/article-detail-page/cn/haon-news-charlotteInform-20070910-0716335216/dc/im:all:rightnow)

8 komment

Címkék: hír haon

Orvoshiány: 700 magyar megy, 150 külföldi jön

2007.06.06. 14:45 rezidens

Az uniós csatlakozás óta becslések szerint évente 700 magyar orvos távozik az országból és csak 150 érkezik külföldről - hangzott el azon a szerdai konferencián, amely az egészségügyben dolgozók munkaügyi helyzetéről, lehetőségeiről tartottak.

Az ellátórendszer átalakítása miatt egyre bizonytalanabbá váló egzisztenciális lehetőségek miatt egyes felmérések szerint a végzős magyar orvostanhallgatók egyre nagyobb hányada, a legújabb adatok szerint 73 százaléka, jelenti ki, hogy hivatását külföldön kívánja gyakorolni.

A csatlakozással megszűntek azok a gátak, amelyek eddig az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása előtt álltak, így az utóbbi 3 évben egyre nagyobb arányban távoznak az orvosok az országból - mondta a konferencián Páva Hanna az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnöke. Aggasztóak azok az adatok is, hogy míg a magyar orvosok derékhada, a 2-3 szakorvosi vizsgával, 1-2 nyelvtudással, szakmai tapasztalatokkal rendelkező, addig főleg fiatal friss diplomások érkeznek külföldről, olyanok, akik szakmai továbbképzésének költsége a magyar államra hárul.

Az országban jelenleg is több mint 100 betöltetlen háziorvosi praxis van, ráadásul az alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora is egyre magasabb, tehát egyre nagyobb szükség van az utánpótlásra - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a konferencián. Egyenlőtlen az országban az egészségügyi dolgozók eloszlása, a fővárosban négyszer annyi szakorvos dolgozik, mint egyes vidékeken. Problémát jelent az is, hogy Magyarországon nem szívesen költöznek az egészségügyi dolgozók oda, ahol nagyobb eséllyel találnak munkát, a migráció csupán 1,4 százalékos - tette hozzá.

A minisztérium uniós forrásokból kívánja támogatni az átképzéseket, az alapellátás fejlesztését - mondta a tárca vezetője. Ezen kívül a június 1-től pályázni lehet a Mobilitás Programra, amely azoknak az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak ad egyszeri pénzügyi támogatást, akik hajlandók eddigi lakhelyüktől távolabb munkát vállalni. Azok, akik 50 kilométernél messzebb költöznek 3 havi, akik még távolabb, akár 12 havi illetményt kaphatnak. A Mobilitás programra 500 millió forintot különített el a Munkaerőpiaci Alap - tette hozzá.

Horváth Ágnes több kérdést is felvetett a konferencián, amelynek megválaszolásában kérte a jelenlevő szakemberek segítségét. Szerinte dilemmát okoz, hogy az egészségügyben felálló új rendszerben milyen szerepet kapjon a magánorvosi ellátás, maradjanak-e közalkalmazottak az egészségügyben dolgozók, hogyan alakítsák át a szakorvosképzést, hiszen jelenleg az állam a diploma után még két évig fizeti a rezidensek tanulmányait, azokét, akiknek jó része a papírok megkezdése után külföldön vállal munkát.

HírTv (http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=160060)

5 komment

Címkék: hírtv hír

Az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztés

2007.06.06. 10:00 rezidens

Az Egészségügyi bizottság, mint az Országgyűlés állandó bizottsága a Házszabály 29. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében, feladatainak ellátása érdekében nyilvános bizottsági rendezvényt, Nyílt Napot tart.

Tisztelettel meghívom Önt az
az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztés
témakörében megrendezésre kerülő Nyílt Napra
A rendezvény időpontja: 2007. június 6-án (szerda) 10:00 óra
A rendezvény helyszíne: Parlament Delegációs terem
(1055 Budapest, Kossuth tér 1-3., belépés a VII. számú kapun)

A konferencia lehetőséget kíván teremteni valamennyi érintett fél részére, hogy összefoglaló módon kifejtsék álláspontjukat. Céljaink között szerepel az is, hogy a konferencia tapasztalatait megismerve, illetve a folyamatban lévő konzultációk alapján kerüljön sor a szükséges változások előkészítésére és a tervezett jogszabályalkotásra.
Kérem, hogy részvételi szándékát a mellékelt jelentkezési lap visszaküldésével legkésőbb 2007. június 1-ig jelezni szíveskedjék.
Budapest, 2007. május 9.
Üdvözlettel
Dr. Kökény Mihály
elnök

"Az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztés"
 
Nyílt Nap
Programja
 
1.) Bevezető
Dr. Horváth Ágnes miniszter, Egészségügyi Minisztérium
2.) "Orvossá válni és annak is maradni" – a humán erőforrás-politika szakmai tükre
Dr. Kiss István leendő elnök, Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége
3.) "Az alapellátás emberi erőforrás helyzete az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján"
Dr. Balogh Sándor főigazgató, Országos Alapellátási Intézet
4.) "A jövő orvosnemzedékének elvárásai a mindenkori szakmai vezetéssel szemben
– álláspontunk a rezidensképzésről"
Papp Magor szóvivő, a magyarországi orvostanhallgatókat képviselő hallgatói önkormányzatok
5.) "Az egészségügy humán erőforrás-képzés képzése"
Dr. Vízvári László főigazgató, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
6.) "Az egészségügyi dolgozók migrációja"
Dr. Páva Hanna elnök, Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
7.) "A migráció és erőtere"
Dr. Szócska Miklós igazgató, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
8.) "Épít vagy rombol, azaz milyen szerepet játszik  az egészségügy színpadán a
média?"B. Király Györgyi újságíró, Magyar Rádió vezető szerkesztője
Szünet
9.) Hozzászólások, kérdések
10.) Zárszó
Dr. Kökény Mihály elnök, Országgyűlés Egészségügyi bizottsága 

Szólj hozzá!

Címkék: meghívó hír

Nyílt nap az egészségügyről

2007.04.20. 20:00 rezidens

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága 2007. március 7-i ülésén úgy határozott, hogy parlamenti Nyílt Napot rendez az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztés témakörében.
 
A konferenciára 2007. június 6-án (szerdán) a Parlament Kongresszusi Termében kerül sor, melyen felkérésre "Az egyetemisták, rezidensek helyzetének bemutatása, helyzetértékelés és tervek" című előadást Papp Magor, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának HÖK elnöke tartja.
 
"A konferencia lehetőséget kíván teremteni valamennyi érintett fél részére (szakmai szervezetek, civil szervezetek, hallgatók, szakmai kamarák stb.), hogy összefoglaló módon kifejtsék álláspontjukat. Célok között szerepel az is, hagy a konferencia tapasztalatait megismerve, illetve a folyamatban lévő konzultációk alapján kerüljön sor a szükséges változások előkészítésére és a tervezet jogszabályalkotásra." - írja Kökény Mihály, az Egészségügyi Bizottság elnöke.
 
A tervezett előadások az alábbiak lennének az elhangzás sorrendjében:
 
1. Miniszteri megnyitó
2. Az „aktív korosztály”, az egészségügyi dolgozók helyzetének bemutatása, helyzetértékelés és kihívások
3. Az öregségi nyugdíj előtt álló egészségügyi dolgozók helyzetének bemutatás, helyzetértékelés és kihívások
4. Az egyetemisták, rezidensek helyzetének bemutatása, helyzetértékelés és tervek
5. A beiskolázás, képzés, szak- és továbbképzés bemutatása
6. A beiskolázás, képzés, szak- és továbbképzés megvalósulása, tapasztalatai
7. Egészségügyi dolgozók „migrációja”
8. A média szerepe
9. Bizottság elnöki összefoglaló és a zárszó

6 komment

Címkék: hír levél

Keretszámok 2007 - FRISSÍTVE

2007.04.04. 08:00 rezidens

Az 2007/2008. tanév törzsképzési keretszámairól szóló egészségügyi miniszteri közlemény szerint összesen a 2006/2007. tanévi 1342 helyett idén csak 745 rezidensi hely lesz! A tavalyi 832 rezidensi hely helyett idén csak 682 helyet biztosítanak az általános orvosi karon végzettek számára, 310 helyett csak 27 helyet a gyógyszerészeknek, és 135 helyett csak 36 helyet a fogorvosoknak...

 

A 2007/2008-AS KERETSZÁMOK - FRISSÍTVE!!!
Benne az előző évi és a FOK-os és GYOK-os keretszámok is részletesen

25 komment

Címkék: keretszámok

A négy orvostudományi egyetem / egyetemi centrum közleménye

2007.04.03. 08:00 rezidens

A magyarországi orvosképző egyetemek (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) 2007. március 30-án az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral aláírták az egyetemek fekvőbeteg szakellátására vonatkozó szerződést.

A szaktárca által kikényszerített időkorlát miatt az egyetemek kizárólag a betegellátás folyamatossága és biztonságossága érdekében tették meg aláírásukat, annak ellenére, hogy a szakmai meggyőződés, az orvosi hivatástudat és az intézményekért történő felelősségvállalás a szerződésben foglaltaknak ellentmond.

2006-hoz képest 2007-ben az egyetemi klinikai rendszerekből közel 10 milliárd forintos forrást von ki az Egészségügyi Minisztérium. Mindez lehetetlenné teszi a betegellátásban a progresszív feladatok ellátását.

Az így kialakult helyzet a progresszív betegellátás csúcsán álló egyetemi klinikák működését alapjaiban veszélyezteti, a forráskivonás súlyos hatása a hazai betegellátás eddig megszokott magas szintjének további fenntartását lehetetlenné teszi.

Annak érdekében, hogy a klinikai munka a már megszokott, a hazai társadalom számára is megnyugtató módon, valamint európai színvonalon folytatódjék, az Egyetemi Klinikák Szövetsége azonnali egyeztetést kezdeményezett az egészségügyi miniszterrel.

Amennyiben az egyeztetések nem hoznak megnyugtató és gyors érdemi eredményt, úgy Magyarország miniszterelnökéhez fordulunk.

Budapest, 2007. április 3.

a négy orvostudományi egyetem/egyetemi centrum
megbízásából kiadta
a Semmelweis Egyetem

SE (http://www.sote.hu/media/hir.php?id=1564)

Szólj hozzá!

Címkék: hír sote

Letöltéseink - FRISS! A fórum teljes felvételével

2007.03.23. 19:56 rezidens

Letöltéseink menüpont alatt elérhetőek:

  • IRATTÁR: az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója, amit az Egészségügyi Bizottság március 21-i ülésére készített,
  • MÉDIATÁR: már elérhető a március 7-i fórum teljes felvétele, valamint a témával kapcsolatos híradások kép- és hanganyaga,
  • KÉPTÁR: plakátok a rezidensképzés átalakításáról.

A FÓRUM TELJES FELVÉTELE !!!
Budapest, Nagyvárad tér (2007.03.07.) -
Fórum a rezidensképzésről (1óra 45perc)

Szólj hozzá!

Címkék: hír

Egy évvel elhalasztják a szakorvosképzés szigorítását

2007.03.21. 19:55 rezidens

Az Egészségügyi Minisztérium egy évvel elhalasztja a szakorvosképzés szigorítását. Az egészségügyi államtitkár ugyanakkor az Országgyűlés szakbizottságában egyértelművé tette, a rendszert mindenképpen felülvizsgálják, mert az állam nem költhet az orvosi munkanélküliség újratermelésére.

Semmi garancia nincs arra, hogy a rezidens, miután elvégezte a két év központi gyakornoki időt, el fog tudni helyezkedni abban a szakmában" - a szaktárca államtitkára az egészségügyi bizottság ülésén arra a felmérésre hivatkozott, amely szerint a 38 orvosi szakmából 17-ben hiány van.

"Szeretnénk azt elérni, hogy a hiányszakmák felé irányuljanak a hallgatók, ehhez keresnénk ösztönzőket. Itt érdekes módon megemlíteném, hogy például az aneszteziológia intenzív terápiára egyre nagyobb az érdeklődés az orvostanhallagtók között, ami nagyon egyértelműnek látszik annak a ténynek a vizsgálatában, hogy bizony az unióban ez egy nagyon keresett szakma, el tudnak helyezkedni, jó bérért, s ezért megjelent az itteni hatása is" - fogalmazott Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár.

Horváth Ágnes azt ígérte, az új képzési rendszert a hallgatókkal közösen dolgozzák ki. Az orvostanhallgatók érdekképviseleti vezetője viszont ígéret helyett garanciát szeretne. Azt mondja, évekkel ezelőtt annak tudatában kezdték meg tanulmányaikat, hogy állami segítséget kapnak a szakosodáshoz.

"2007-től a rezidensképzésben az általános orvosi, a fogorvosi és gyógyszerész szakokon nem történik érdemi változás - ennek a megerősítését szeretném szintén kérni, hogy arányaiban a keretszámok a eddigieknek megfelelően fognak alakulni" - mondta el a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Hallgatói Önkrományzatának elnöke, Papp Magor.

Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke arra hivatkozva tagadta meg a viszontválasz jogát, hogy az SZDSZ-es államtitkár - közös kormányzati álláspont híján - nem tudott volna érdemben válaszolni a hallgatók képviselőjének. A bizottság ellenzéki tagjai szerint a kormány már rövid távon beláthatatlan károkat okozna az állami támogatás csökkentésével.

"Ha valaki ma belematat a rendszerbe, vagy felelőtlenül nyúl hozzá, akkor ezzel orvoshiányt idézhet elő a későbbiekben. Ezért intettem óva a kormányzatot attól, hogy elkapkodva, ad hoc jellegűen a rövidtávú költségvetési megtakarítások érdekében ilyen mértékben nyúljon bele a rendszerbe" - szögezte le Horváth Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Az egészségügyi bizottság tárgyalt a járóbetegellátás fejlesztéséről is. A testület állásfoglalásban kérte fel a kormányt arra, minél előbb dolgozzon ki tervet a szakrendelők kapacitásának bővítésére és a magasabb finanszírozásra.

HírTelevízió (http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=145545)

Szólj hozzá!

Címkék: hírtv hír

süti beállítások módosítása