Nem csak a jövőnket nem látjuk, a jelenünket sem.

A mai napon, 2009. november 12-én a Magyar Rezidens Szövetség, mint a fiatal orvosok érdekvédelmi szervezete a nyilvánosság felé fordul, hogy felhívja a figyelmet a fiatal orvosok tarthatatlan körülményeire, ugyanakkor arra, hogy felelős gondolkodású gyógyítókként nem külföldre akarunk menni, hanem itthon követelünk a munkavégzéshez szükséges, élhető körülményeket.

rezidens.hu (http://rezidens.hu/?c=view&type=articles&id=644)

Az Egészségügyi Minisztérium előzetes ígérete ellenére, a szakma és az érintettek nagyfokú ellenállásának dacára, érdemi változtatás nélkül kívánja a kormány elé terjeszteni a rezidensképzésről szóló rendeletet. Ennek várható következményeként rövidtávon összeomolhat a magyar szakorvosképzés.

A Magyar Rezidens Szövetség és az orvost képző karok Hallgatói Önkormányzatai megdöbbenéssel fogadták azt a hírt, hogy az egészségügyi tárca a hozzánk eljuttatott álláspontja és a sajtóban megjelent nyilatkozatai ellenére, érdemi változtatás nélkül, 2009. június 3-án kormány elé kívánja terjeszteni a szakorvosképzés átalakításáról szóló új rendeletét. 2009. márciusában készült felmérésünk szerint, melyet az orvostanhallgatók 42%-a töltött ki, az érintettek több mint 70%-a nem írna alá 9 év hűségnyilatkozatot a jelenlegi bér-, és munkakörülmények között, és inkább külföldön próbálná meg teljesíteni a szakképzést. Felmérésünkben igen magas volt a bizonytalanok aránya is (16%). Ezen adatok alapján könnyen prognosztizálható, hogy a rendelet érdemi változtatások nélküli bevezetése drámai hatással lehet a magyarországi szakorvos-utánpótlásra, és így a betegellátásra! A politikusok által a rendelet előnyeként számon tartott „hűségszerződés” épp céljával ellentétes hatást váltana ki, és már rögtön az egyetemi tanulmányok befejeztével külföldre űzné a friss diplomás orvosokat. Figyelembe véve az orvosok jelenlegi korfáját (az orvosok 1/3-a a nyugdíjkorhatár közelében jár) az utánpótlás képzés ilyen mértékű ellehetetlenítése óvatos becslések szerint is 3-5 éven belül visszafordíthatatlan károkat okozhat a magyarországi ellátórendszerben. Még ha a rendeletet bevezetése után egy éven belül vissza is vonnák az illetékesek, az MRSZ számításai szerint, az évek óta tartó jogbizonytalanság minimum 1000-1500 friss diplomás orvos elvesztéséhez vezetne. Ezt az orvos létszámot majd csak mintegy 15 év múlva lehetne újra visszapótolni a rendszerbe az orvostanhallgatók számának folyamatos emelése révén. A kezdő orvosok és orvostanhallgatók életét jelenleg is egzisztenciális bizonytalanság kíséri, a befektetett legalább 10 éves kemény tanulási folyamat és munkánkhoz társuló felelősség, valamint az átlagosan heti 60 munkaóra messzemenően nincs arányban a többség 90-100 ezer forintos havi munkabérével. A hivatástudatért cserébe egy fiatal orvosnak alig marad ideje a magánéletre, kortársaihoz képest elhúzódik a családalapítás lehetősége. Ebbe a jelenleg is igazságtalan, és labilis egyensúlyi helyzetbe bármiféle többlet megszorítás bevezetése beláthatatlan következményekkel járhat! Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy érdemi megoldáshoz csak az orvosi fizetések és munkakörülmények rendezése vezethet. A krízis már az orvosi karokra jelentkező fiatalok számának csökkenésében is érzékelhető, melyhez nagyban hozzá járul az orvosi pálya riasztó jövőképe, és alacsony társadalmi presztízse. Ha ez a tendencia folytatódik, nem csak szakorvos, de elegendő minőségi orvostanhallgató sem lesz Magyarországon! Ezért nyomatékosan kérjük a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy megfontolva a rendelet bevezetésének várható hatásait, azt ne szavazza meg, hanem bocsássa újabb szakmai egyeztetésre! Meggyőződésünk, hogy ilyen fontos kérdésben csupán szakmai egyetértéssel a háttérben lehet felelős döntést hozni.

Budapest, 2009. június 1.

A Magyar Rezidens Szövetség és a Hallgatói Önkormányzatok nevében:

dr. Papp Magor, országos elnök

rezidens.hu (http://www.rezidens.hu/index.php?c=view&type=articles&id=620)

Bár az érintettek véleménye nem reprezentatív, a válaszok nagy száma és egyirányúsága mégis utal az orvostanhallgatók és a rezidensek motivációs erőterére, azok súlypontjaira és kitörési lehetőségeire. Amennyire bíztató jel a fizetések racionalizálásának potenciális megtartó ereje, ugyanolyan mértékben intő jel lehet az esetleges szankciók és keretszűkítések elutasítottsága is. Ezek túl a jelentős bizonytalanságot keltő hatásukon, a gyakorlatban a külföldre történő migrációt, valamint a pályaelhagyást gyorsíthatják fel. A felmérés a korlátait figyelembe véve is világosan jelzi, hogy a képzésben résztvevőkre további terhek - sem pszichés, sem anyagi értelemben - nem róhatók.

1.) Kimennél-e munkát vállalni külföldre, ha itthon a kezdő orvosi fizetések nettó 200.000, a szakorvosi fizetések pedig nettó 400.000 forintnál kezdődnének?

nem, mert ezzel már itthon is el tudnám is kezdeni az önálló életet	78.21% (488)
igen, néhány év szakmai tapasztalatszerzésre	11.38% (71)
igen, mert külföldön ennek többszörösét is megkereshetem jobb körülmények között.	5.45% (34)
nem, de én a mostani bérek mellett sem tervezek ilyet	4.97% (31)

2.) Mihez kezdesz, ha a rezidens felvételik során nem írnak ki elég álláspályázatot és ezért munkanélküli leszel?

külföldre megyek	49.51% (303)
pályaelhagyó leszek (gyógyszeripar, stb...)	22.55% (138)
még nem tudom, de félelemmel tölt el a gondolat	18.14% (111)
osztályos orvosként kezdek el dolgozni	7.84% (48)
várok egy évet, hátha legközelebb felvesznek	1.96% (12)

3.) Aláírnál-e 9 évre hűségnyilatkozatot a jelenlegi bér- és munkakörülmények között?

nem, inkább külföldre mennék, ahol nincs hűségidő, jobbak a munkakörülmények, és magasabb a kezdőfizetés	60.07% (364)
még nem tudom, de félelemmel és bizonytalansággal tölt el az, hogy ezt rendeletbe akarják foglalni	23.43% (142)
nem, inkább pályaelhagyó lennék	14.36% (87)
igen, ha rákényszerülnék, mert mindenképpen itthon akarok dolgozni	2.15% (13)

4.) Milyen munkaszerződést tartasz a legmegfelelőbbnek a rezidensképzésben?

a törzsképzés idejére szólót a későbbi potenciális munkáltatóval, ami ezt követően megerősíthető vagy felmondható	69.92% (337)
a teljes szakképzés idejére szólót	18.67% (90)
a törzsképzés idejére az egyetemhez kapcsolódót, amit követően munkahelyet kell keress	10.17% (49)
a szakképzési időn is túlnyúló szerződést	1.24% (6)

rezidens.hu (http://www.rezidens.hu/?c=view&type=articles&id=592)

Kilenc évre szögeznék egy munkahelyre a pályakezdő orvosokat, miközben több százan kerülnének utcára diplomájuk átvétele után.

Újrarajzolná a kormány a szakorvosképzés jelenleg hatályos rendszerét. A változás egyik legfontosabb pontja szerint a fiatal doktoroknak szakorvosi vizsgájuk letétele után kötelezően, további négy évet kellene eltölteniük abban az egészségügyi intézményben, ahol szakmát szereztek. A tervezet minimum négy évre szóló, kötelezően megkötendő tanulmányi szerződést ír elő. A kórházvezetőket nyilván feszítő munkaerőgondjaik, s a hiányszakmák sarkalták az eredeti ötlet támogatására. Más kérdés, vajon számoltak-e azzal, hogy mindezt nem ingyen kapják, az állam ugyanis áthárítja rájuk a szakorvosképzés költségének jelentős részét, nyitva hagyva egy kiskaput, amin végleg távozhat a finanszírozásból.

Az orvosegyetemekről kikerülő pályakezdő orvosok átlagosan öt esztendő alatt szakosodnak. Képzésük két fázisban zajlik, amelynek első etapját az állam finanszírozza, mivel korábbi alma materükkel – a diplomájukat kiállító orvostudományi egyetemmel – állnak munkaviszonyban. Fizetésük mellett képzési hozzájárulás címén az állam fizeti az oktatásukban részt vevő szakembereket is. E törzsképzés letelte után következik a második szakasz, amit már az általuk megpályázott egészségügyi intézményben töltenek - itt állnak munkaviszonyban, innen kapják munkabérüket is – egészen a szakorvosi vizsga letételéig. Az állam ekkor már csak az úgynevezett képzési hozzájárulást finanszírozza, amit hónapról hónapra átutal az érintett munkaadónak.

A tervbe vett új rendszerben a diploma megszerzése után a friss diplomás doktor rögtön az általa megpályázott egészségügyi intézmény státuszába kerülne, bár azt nem tudni, hogy köz- vagy sima alkalmazottként. Bérét is innen kapná, az állam kivonulna ennek finanszírozásából, csupán az úgynevezett képzési hozzájárulás kifizetését vállalná, legalábbis egyelőre, mivel a tervezet egyik mondata szerint erre addig lenne lehetőség, amíg rendelkezésre állnak a megfelelő források…

A dolog ennél egy picivel bonyolultabb, mondta lapunknak a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Az első két évben ugyanis a rezidensek hosszú heteket, illetve hónapokat töltenek távol eredeti munkaadójuktól, mivel meghatározott intézményekben kötelező elméleti és gyakorlati képzésen kell részt venniük. Ez az úgynevezett kirendelés intézménye, amelynek finanszírozását továbbra is vállalná a központi költségvetés, de csak néhány hónapra, holott – Papp Magor szerint – a tervezetben megszabott időnél lényegesen többet kényszerülnek, kötelezően távol tölteni.

A szövetség által elsősorban kifogásolt pont azonban a tanulmányi szerződés, amely a szakorvosi vizsga letételét követő minimum négy esztendőre ugyanahhoz a röghöz – a korábbi munkáltatóhoz – kötné az ifjú doktorokat. Ez számításuk szerint azt jelenti, hogy legkorábban a diploma átvétele után kilenc évvel – vagyis 33 éves korukban – nézhetnének körül a munkaerőpiacon.

Sajátos módon válaszol a hiányszakmák problémájára a tervezet. A frissen diplomázott orvosokat rögtön két kategóriába – rezidens és központi gyakornok – sorolnák. Az utóbbiak száma legfeljebb a rezidensek 10 százaléka lehet, s csupán a háziorvosnak készülő fiatalok, valamint a hiányszakmákat választók kerülhetnének ide. Arra a kérdésre, hogy aktuálisan mi tartozik a hiányszakmák közé egy létrehozandó bizottság adna választ. Ennek a koncepciónak Papp Magor szerint az a szépséghibája, hogy mivel erősen limitálja a központi gyakornokok számát, így megakadályozza az elöregedett háziorvosi kar utánpótlását. Az ugyancsak háziorvosnak készülő szövetségi elnök kalkulációi szerint a fenti korlát eredményként a háziorvosi rendszer „feltöltése" fiatal doktorokkal évtizedekig elhúzódhat.

Külön gondot okoz, hogy a már jövőre bevezetni tervezett rendszernek egyszerre két évfolyamnyi fiatal doktorral kell számolnia. Egyrészt azokkal, akik jövőre végeznek, s mellettük azokkal is, akik jövőre fejezik be a ma még egyetemi állományban, közalkalmazottként végzett törzsképzési időszakot. Összességében – leszámítva azt a 100-150 fiatalt, akik központi gyakornokként az egyetemi klinikákon maradnak, illetve háziorvosi praxisban helyezkednek el – 1500-1600-an pályáznak majd a kórházak által felkínált 1200 állásra. Ez pedig azt jelenti, hogy 300-400 drágán kiképzett friss diplomás orvos rögtön munkanélküliként kezdi pályáját.

weborvos.hu (http://weborvos.hu/egeszsegpolitika/ujrarajzolt_szakorvoskepzes_kerdojelekkel/129246/)

Közel 400 munkanélküli fiatal szakorvos várható nyárra. Szakemberek szerint az idén végző friss diplomás orvosok több mint fele nem fog tudni elhelyezkedni! Újabb átalakítás a rezidensképzés szabályozásában - az egészségügyi minisztérium kihátrált a novemberben még konszenzusos tervezet mögül.

Mi változott, mi maradt, de leginkább mi várható? Hány rezidensre jut például pénze egy kórháznak? Mekkora az egyetemi klinikák elszívó hatása? Reális-e a tárca tervezete, mely szerint 9 éves hűségnyilatkozatot akarnak a frissen végzettekkel aláíratni? Miért mennek inkább külföldre a rezidensek?

A műsor vendége volt Dr. Karádi István (Semmelweis Egyetem ÁOK dékán), dr. Papp Magor (MRSz mb. elnök) és Pócsai Károly (hatodéves orvostanhallgató).

hírTV (http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=258141)

VIDEÓ (http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=7535)

Íme a Magyar Rezidens Szövetség és a négy orvost képző kar Hallgatói Önkormányzatainak közös álláspontja a közigazgatási egyeztetésre rendelkezésünkre bocsátott 144-3/2009-0004JKF számú kormányrendelet-tervezettel kapcsolatban, amit továbbítottunk Dr. Székely Tamás miniszter úrnak is:

A tervezet több, számunkra kedvező változást eredményezhet a rezidensképzésben. Ilyen a 3 éves előrejelzés, ami tervezhetővé teszi a medikusok számára a későbbi álláslehetőségeket. Örömmel fogadjuk továbbá a hiányszakmákat érintő 50%-os többlet bérfejlesztést, valamint a szakképzés időtartamának munkahelyi tervezhetőségét is.

Ugyanakkor föl szeretnénk hívni a figyelmet néhány fontos részletre, amelyek meglátásunk szerint, változatlan formában történő bevezetés esetén komoly fennakadásokat fognak eredményezni:

1.) A bevezetés első két évében egyszerre két évfolyam fog álláspályázatokra jelentkezni. Természetes, hogy mindaddig nem tud labdába rúgni egyetlen frissen diplomát szerzett orvos sem, amíg a munkapiaci kínálatban található azonos szakon a törzsképzést már abszolvált kollégája. Így a munkaerőpiac első 700-800 helye, a korábbi éveknek megfelelően, betöltésre kerül. Kérdés, hogy ezen felül mennyivel lesz nagyobb a piac befogadó készsége, figyelembe véve a rövid határidőket. Erről tudomásunk szerint átfogó hatástanulmány nem készült, így adódik a kérdés, hogy ez a szám egyik pillanatról a másikra megduplázható-e? Ha nem, akkor tömeges orvos-munkanélküliség várható (ami akár a végzettek 50%-át is érintheti!).

Szükségesnek tartjuk, hogy a rendelet céljai között jelenjen meg az, hogy minden Magyarországon végzett orvos számára lehetőséget kíván biztosítani a szakképzésben. Ez elvi biztosítékul szolgálhat az orvostanhallgatók számára, hogy a mindenkori minisztérium felelősséget érez a kiképzett orvosokért.

2.) A központi gyakornoki helyek száma az egyetlen puffer-kapacitással bíró tényező ezen átmeneti időszakban. Ennek a 10%-ban való maximalizálása nem hagy mozgásteret ennek a kiegyensúlyozó szerepnek a betöltésére. Ez a %-os arány függetlenül az egyéb tényezőktől, csupán a háziorvosok utánpótlásához is kevés. (Évente 85 családorvos-rezidenssel számolva, 40 munkaévet figyelembe véve legfeljebb 3400 szakember képezhető ki, akik pedig 6500 teljes állású praxist kellene betöltsenek. Figyelembe véve a szak 58 éves átlagéletkorát, tovább romlanak a kilátások.)

3.) A szakképzés idején túl a munkáltatóhoz történő kötelező röghöz kötést nem tartjuk elfogadhatónak.

Konzultáltunk a Magyar Kórház Szövetséggel, és általuk is támogatást nyert azon javaslatunk, hogy kötelező jellegű munkaszerződés csak a szakképzés időtartamára terjedjen ki. A jó munkakapcsolat a munkáltató és a munkavállaló oldalán egyaránt meglévő együttműködési szándékon szükséges alapuljon. A szabad munkaerőmozgás korlátozása túl azon, hogy jogilag is aggályos, minkét fél számára inkább hátrányos lehet.

4.) A munkaszerződés részletei (jogok és kötelezettségek) nincsenek kidolgozva, e nélkül pedig, látatlanban nem lehet megítélni annak vállalhatóságát.

5.) A megpályázható állások száma helyett javasoljuk, hogy a rendeletbe kerüljön be a megpályázható szakok száma. Ellenkező esetben ugyanazon szak egy-egy népszerűbb állására való jelentkezés egyben azt is eredményezhetné, hogy több pályázati hely, ami egyébként betöltésre kerülhetne, jelentkező nélkül marad. A felvételi eljárás menete részleteiben további kidolgozást igényel.

6.) Kérjük a képviselet biztosítását a 8. §. által meghatározott bizottság munkájában 1 fővel, hiszen ott rólunk, mint leginkább érintettekről fognak döntések születni.

Budapest, 2008. február 9.

Közigazgatási egyeztetés alatt áll a rezidensképzést szabályozó új jogszabály tervezete, ami mindenki számára megtekinthető az Egészségügyi Minisztérium honlapján:

http://www.eum.hu/jogalkotas/eloterjesztesek/egeszsegugyi-felsofoku
 

Adminisztratív úton vetne véget a kormány a szakorvosok külföldre vándorlásának. A frissen vizsgázott szakorvosokat 2009-től kormányrendelet kötelezné arra, hogy négy évig abban a kórházban dolgozzanak, amelyikkel rezidensként tanulmányi szerződést kötöttek. A Fidesz szakpolitikusa, Mikola István modern kori röghöz kötésnek nevezte a tervezett intézkedést.

A háziorvosok fele, az altatóorvosok háromnegyede, a baleseti sebészek négyötöde tervez külföldi munkavállalást. Számítások szerint az évi 5-600 külföldre távozó orvos ötmilliárd forint veszteséget okoz az államnak. Ez a szigorú pénzügyi mérleg, hiszen 11 év alatt lesz valakiből szakorvos. A kormány tervei szerint a rezidensek bérét 2009-től a kórházak gazdálkodnák ki. A frissen vizsgázott szakorvosokat pedig kormányrendelet kötelezné arra, hogy négy évig ugyanabban a kórházban dolgozzanak. A Fidesz szerint a rendelet modern kori röghözkötést jelentene.

A Magyar Rezidens Szövetség a kezdő orvosok bérét 200 ezer, a szakorvosokét pedig 400 ezer forintban határozná meg. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén a minisztérium képviselője 50 százalékos alapbéremelést ígért a hiányszakmákban dolgozó orvosoknak.

Mno.hu
(http://www.mno.hu/portal/588445)

A rezidensek, ha már költözni kell, inkább átlépik a határt vagy más pályát választanak.

Más pályát választanak, vagy külföldre mennek a fiatal orvosok, ha nincs megtartó erő itthon – fogalmazott Papp Magor az egészségügy munkaerőválságáról nemrégiben rendezett konferencián, ahol a rezidenseket leginkább foglalkoztató kérdésekről tájékoztatta a hallgatóságot.

A rezidensrendszerbe 750 orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész kerül be, ezért a kétéves periódussal számolva évente mintegy 2200 orvosjelölt dolgozik. Tavaly közel nyolcmilliárd forintot költött az állam a rezidensek képzésére. Az állam ugyanakkor részben szabadulni szeretne a terhektől, a rezidensek viszont további támogatást várnak.
Papp Magor szerint a legkomolyabb gondot az elmúlt időszakban a rezidensképzést érintő, tervbe vett jogi szabályozás okozta, és bár egyelőre csak tervezetről lehet beszélni – amely komoly változásokat hozna (például a rezidenseket önrész fizetésére kötelezné) –, évekre kiható bizonytalanságot szült a hallgatók, kezdő orvosok körében.

Attól tartva, hogy a jövőben fizetni kell a képzésért, minél többen igyekeztek most bekerülni a rendszerbe, vagy tanulmányaikat továbbfolytatni, így a frissen végzettek közül kétszázzal kevesebben tudták megkezdeni tanulmányaikat a központi gyakornoki rendszerben, emiatt ezt a kétszázas létszámot maga előtt görgeti a rendszer.

A tervezetben megfogalmazottakat, miszerint a hiányszakmák felé való orientációt anyagi támogatással segítené a szaktárca (a 129,5 ezer forintos bruttó fizetést kiegészítenék 65 ezer forinttal a teljes szakképzés időtartamára), bizonyos szempontból aggályosnak vélte az elnök. Papp Magor szerint akkor lenne tartós hatása egy ilyen ösztönző rendszernek, ha a csaknem 200 ezer forintos bruttó bér a rezidensidőszak letelte után is megmaradna.
Azt is megjegyezte, hogy a magasabb fizetés a vonzerőn kívül feszültséget okozhat egy-egy intézményen belül, hiszen előfordulhat, hogy a rezidens többet keres vezetőjénél.
Semmiképpen nem lehet megkerülni a pénzkérdést a szövetség elnöke szerint, ugyanis a jelenlegi fizetésekkel nem lehet sem itthon tartani, sem a hiányterületek felé orientálni a fiatal orvosokat, mégha elhivatottak, szakmailag elkötelezettek is. A végzősök életpálya-modellt várnak, hogy tudják, miért tanulnak, miért dolgoznak, mit tudnak elérni életük során. Arra vágynak, hogy egy munkahelyből meg tudjanak élni, ne kelljen ezerfelé szakadniuk különböző másodállások vállalásával, ne legyenek agyonhajszoltak azért, hogy családjukat el tudják tartani.

Megemlítette a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által a rezidensek körében készített felmérést, amely szerint a frissen végzett szakorvosok fizetési igénye négyszázezer forint. Nemcsak a megfelelő fizetés szükséges Papp Magor szerint, hanem a szolgálati lakás is, ha például vidékre akarják csábítani az orvost. „Ha már kétszáz kilométerre kell költöznie a megszokott helytől, akkor a fiatal szakorvos inkább külföldet választja, ahol ötszörösét is meg tudja keresni az itthoni bérének" – tette hozzá. (A felmérés szerint a megkérdezett több mint négyszáz rezidens egyharmada a fővárosba, hatvan százalékuk pedig valamelyik megyeszékhelyre menne dolgozni, egyéb várost csak 6,5 százalékuk választana, községet pedig egyikük sem jelölt meg munkahelyként.)

Pozitívan értékelte Papp Magor, hogy a szaktárca bevonta a hallgatókat is az egyeztetésbe, sőt: több javaslatuk is bekerült a jogszabálytervezetbe, ám egyelőre nincs garancia például arra, hogy az állam valamennyi diplomás orvos számára biztosítja minimum egy szakképesítés térítésmentes megszerezését. Ősszel „markáns" rezidensfórumra készülnek nagy létszámmal, és olyan javaslatokat kívánnak megfogalmazni, amelyek a rendszerbe beépíthetők.

Weborvos.hu (http://weborvos.hu/egeszsegpolitika/szakorvosjeloltek_kemeny_koncepciot_igernek_oszre/115751/)