Az Egészségügyi Minisztérium át kívánja alakítani a rezidensképzést, az átalakítás egyik oka, hogy a rezidensi helyekre jelentkezők képzését a rendelkezésre álló költségvetési keretből nem lehet finanszírozni - mondta el a szaktárca szakállamtitkára szerdán az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt.

Rapi Katalin hozzátette: Magyarország uniós tagságából adódóan nem csak hazai diákok jelentkeznek rezidensi képzésre, hanem a többi tagállamból is.
Mint mondta, a változtatás iránya, hogy a hiányszakmák felé orientálják az orvosjelölteket, továbbá erősíteni kívánják azt, hogy egy-egy orvostanhallgató jobban kötődjön ahhoz az intézményhez, ahol szakorvosi idejét tölti.

A minisztériumi tájékoztató anyag szerint a jelenleg a rezidensi állások egy részét olyan szakmákban hirdetik meg, illetve olyan képzőhelyeken jelennek meg a jelöltek, ahol az orvosellátottság megfelelő, illetve túlkínálat van, ugyanakkor a mostani rendszer nem ösztönzi a jelölteket, hogy hiányszakmákat válasszanak.
Szeretnénk elérni, hogy a keretszámokat ne egy bizottság határozza meg, hanem a kórházak, amelyek vezetői jobban tudják, mely szakmákban van orvoshiány - mondta Rapi Katalin. A képzési struktúra jelenlegi rendszere jó, azon nem kell változtatni - tette hozzá. Tehát marad a kétéves törzsképzési idő, amelyre ráépül a szakgyakorlati idő.

A minisztériumi tájékoztató szerint a jelenlegi rezidensi rendszerbe 750 orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész kerül be, tehát a kétéves periódust figyelembe véve évente mintegy 2.200 orvosjelölt dolgozik.

A dokumentumban leírtak szerint a minisztérium a központi költségvetésből a szakképesítés megszerzéséhez a jelöltet foglalkoztató intézmény által pályázat útján elnyerhető támogatást nyújt, amelyből a kórház fedezheti a szakorvos-jelölt kötelező kirendelésének időtartamára a költségeit.
Hiányszakmák esetében, azok meghatározása után, a kórházak pályázhatnak a támogatott állásokra, megjelölve, hogy teljesen vagy részben támogatott képzésre pályáznak-e. A kórházak által elnyert állásokra pályáznak az szakorvosjelöltek, így már szakképzésük ideje alatt kötődnek az intézményhez, illetve tanulmányi szerződést kötnek a kórházzal, vállalva azt, hogy képzésük befejeztével meghatározott ideig ott dolgoznak tovább.

Változás lenne továbbá, hogy a központi gyakornoki rendszerből kimaradó általános orvosok önköltségi alapon bekapcsolódhatnak a gyakornoki képzésbe. (A jelenleg hatályos szabályozás ezt csak a fogorvosok és a gyógyszerészek esetében engedi meg.)
A háziorvosi képzésben a támogatási rendszer nem változna - mondta a szakállamtitkár.
Több képviselőnek az volt a véleménye, hogy az új finanszírozási rendszert csak 2009-től kellene bevezetni. Rapi Katalin válaszában azt mondta, a végleges szabályozásnál figyelembe veszik a képviselők véleményét.

HírExtra (http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=50517)