Rezidens.hu

Cikkek

Friss hozzászólások

Hírek

Naptár

július 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Sote.hu hírek

  • Hibás feed URL.

Tájékoztató fórum 2008. március 5.

2008.03.05. 08:00 rezidens

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT közkívánatra tájékoztató fórumot tart 2008. március 5-én 18:30-tól a NET Zöld előadójában. Főbb témáink: 

  • MI LESZ A REZIDENSKÉPZÉSSEL? 
  • MIT ÉRDEMES MÉRLEGELJÜNK A TANDÍJJAL KAPCSOLATBAN? 
  • HOGYAN VÁLTOZIK A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT?

Minden érdeklődőt sok szeretettel látunk!
Papp Magor

13 komment

Címkék: meghívó hír

Röghöz kötött rezidensek

2008.02.28. 07:00 rezidens

Sokak véleménye szerint március 9-én nem kizárólag a vizit- és kórházi napidíjról, valamint a tandíjról nyilváníthat véleményt a magyar társadalom, hanem az elmúlt évek egészségügyi, sőt kormányzati politikájáról. A díjak eltörlése azonban komoly fejtörést okoz majd azoknak, akiknek így szűkösebb lesz a költségvetésük. Akár lesz tandíj, akár nem, a finanszírozás reformja elkerülhetetlen, és különösen a rendkívül drága orvosképzésben, amely kizárólag állami forrásokból egyre kevésbé finanszírozható. Így gondolja ezt az Egészségügyi Minisztérium a rezidensképzéssel kapcsolatban is: a legújabb, a tavalyinál kevésbé drasztikus jogszabálytervezet a képzőhelyekkel fizettetné meg az orvosgyakornokok bérköltségeinek egy részét, és a rezidensekre nem hárítana anyagi terheket. Hosszú távon elképzelhető, hogy a költségeket közösen kell viselnie az államnak, a kórházaknak és az orvosgyakornokoknak. A kérdés ma már egész Európában az: kinek milyen arányban?

Újra nekifutnak

Nem bírja már el az államkassza a rezidensek bérét és továbbképzésük költségeit – jelentette ki dr. Rapi Katalin, a minisztérium egészségügyi szakállamtitkára az Országgyűlés egészségügyi bizottsága előtt. Tavaly 7,7 milliárd forintot költött az állam a rezidensek képzésére. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú képzési rendszer átalakításáról szóló tervezethez képest (ami egy évvel ezelőtt vált nyilvánossá, lapunkban is közzétettük) a jelenlegi elképzelés puhább, de bevezetése számos hátránnyal járhat. A nagy ellenállás miatt elhalasztott szakképzési reform csupán 3-6 hónapig nyújtott volna állami támogatást a gyakornoki évekhez, ezután a béreket a kórháznak, a képzés költségeit pedig a rezidensnek kellett volna kifizetnie. A lapunk birtokába került kormányrendelet-tervezet – amelyet a szaktárca eredetileg márciusi bevezetésre készített elő – 6-12 hónapig hagyná "állami köldökzsinóron" a rezidenseket. A kétéves törzsképzési idő felének- háromnegyedének költségeit áthárítaná a kórházakra. A minisztérium jelentős késésben lett volna, ha még az idén sort kerít az új rendszer bevezetésére, ugyanis a hatodéves orvostanhallgatók számára legkésőbb március 31-ig kell kiírni a gyakornoki helyeket. Lapzártánkkor a szaktárcától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jövő évre halasztják a rezidensképzés reformját.

Papp Magor, a négy orvosegyetem hallgatóinak képviselője lapunknak elmondta: a szakorvosjelöltek két évig továbbképzéseken vesznek részt, mentőznek, különböző szakmákkal ismerkednek, így a kórházak a gyakorlatban csak kevés segítséget jelentenek. A gyakornokok, ha az intézmények fizetik meg képzésüket és bérüket, a kórház számára abban a pillanatban "humánerőforrás- befektetéssé" válnak, s ez a kórházat érdekeltté teszi abban, hogy évekre magához kösse a gyakornokait.

Csapdahelyezet

A jogszabálytervezet a költségek lefaragása mellett azt a célt is kitűzi, hogy anyagi ösztönzővel terelje a hiányszakmák (jelenleg a patológia, a pszichiátria, a radiológia vagy a röntgendiagnosztika) felé a szakorvosjelölteket. Ezért a 129,5 ezer forintos bruttó fizetést kiegészíti 65 ezer forinttal a teljes szakképzés időtartamára. A rezidensek képzésére és bérére elkülönített költségkeret lefaragása és az anyagi ösztönző beépítése olyan célok, amelyek egymás ellenében hatnak, hiszen az 50 százalékkal magasabb bér a jelenleginél drágábbá is teheti a rendszert. A rezidensek számára a premizálás akkor éri el célját, mondja Papp Magor, ha a csaknem 200 ezer forintos bruttó bér a rezidensidőszak letelte után sem lesz kevesebb. Bár a magasabb fizetés valóban vonzóvá teheti a hiányszakmákat, kórházon belül feszültséget generálhat, hiszen előfordulhat, hogy egy rezidens többet keres majd "főnökénél".

Jelenleg átlagosan 750 orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész vesz részt a szakorvosképzésben, a kétéves periódus alatt az államnak mintegy 2200 rezidens béréről és képzéséről kell gondoskodnia. Idén viszont még többről: félve attól, hogy később önköltségessé válik a rendszer, még azok is folytatták tanulmányaikat, akik ideiglenesen felfüggesztették azt, mert például gyesen voltak – mondta a négy orvosegyetem hallgatóinak képviselője. A "váratlan" létszámnövekedés következtében tavaly a rezidensi álláshelyek száma automatikusan csökkent, így a frissen végzettek közül kétszázzal kevesebben tudták megkezdeni tanulmányaikat a központi gyakornoki rendszerben.

Az állam felelőssége

Papp Magor elismerte, hogy a szaktárca – a korábbi gyakorlattól eltérően – ezúttal bevonta a hallgatói önkormányzatokat is az egyeztetésbe, és az orvostanhallgatók több javaslata beépült a jogszabálytervezetbe. Bizonyos félelmeket viszont nem oszlatott el a tervezet, például nincs garancia arra sem, hogy az állam valamennyi diplomás orvos számára garantál legalább egy szakképesítést térítésmentesen. Az orvostanhallgatók úgy látják, az állam mindaddig felelősséggel tartozik irántuk, amíg szakvizsgát nem tesznek. Ragaszkodnak ahhoz, hogy minden rezidensnek legyen fizetése, ami a jelenlegi helyzetben, amikor a kórházi struktúra karcsúsítása és a teljesítményvolumen- korlát miatt a kórházak spórolásra kényszerülnek, kétséges.

Pártállástól függetlenül

Az egészségpolitikai döntéshozók pártállástól függetlenül javítanának a helyzeten. Mikola István alelnök, a Fidesz szakpolitikusa az egészségügyi bizottság ülésén úgy fogalmazott: a rezidensek sétálgatnak a kórházi folyosókon, szakmai feladatokat alig kapnak, kiszolgáltatottak, éhbérért dolgoznak, és ahelyett, hogy gyakorlati tanulóéveik megerősítenék őket hivatásukban, inkább elbizonytalanítják őket. Rapi Katalin szerint ez nem a szabályozás, hanem a kórház hozzáállásának hibája. Vojnik Mária, az MSZP egészségpolitikusa igyekezett enyhíteni az utolsó éves hallgatók szorongását, kijelentette, hogy az államnak kötelessége felelősséget vállalni értük, amíg önálló munkavégzésre alkalmassá nem válnak. Havas Szófia (MSZP) az egészségügyi bizottság ülésén arra utalt, hogy miközben mintegy 2200 orvos hiányzik az ellátórendszerből, nem megengedhető, hogy a fiatal orvosok a külföldi munkavállalásban lássák a jövőjüket, holott egy magyar orvosegyetemista "legalább 6 millió forintjába kerül az államnak". (A rezidensek helyzetéről lásd interjúnkat a 3. oldalon.) Tragikusnak nevezte a szakdolgozók helyzetét, azt pedig felháborítónak, hogy a kötelező, szintentartó elméleti tanfolyamok díja olyan elképesztően magas, hogy egy főorvosi fizetésből is nehezen finanszírozható.

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága azt javasolta a kormánynak, hogy elképzelését legkorábban 2009 szeptemberében váltsa valóra, de kérdés, hogy a kabinet fél évvel a választások előtt magára akarná-e haragítani az orvosegyetemistákat.

Szakmai szempontok

A Pécsi Tudományegyetem Szak- és Továbbképző Igazgatóságának vezetője, prof. dr. Ertl Tibor szerint a képzési rendszer bevált, a szakvizsgázó központi gyakornokoknak magasabb szintű a tudásuk. A régió évente átlagosan 120 rezidenst képez, akik általában elégedettek lehetőségeikkel, csaknem mindenki arra a területre szakosodhatott, amelyet vonzónak tartott.

A probléma itt is a pénz: "a rezidensek alapfizetését 20-30 százalékkal jelenleg is az intézmények egészítik ki" – mondja Ertl Tibor, ugyanis közalkalmazotti bérbesorolásuk magasabb, mint amit az állam térít. Kifogásolja, hogy a jogszabálytervezet szerint a minisztérium utólag fizetné ki a rezidensek bérét a kórházaknak, amelyek nem biztos, hogy ezt meg tudják előlegezni.

"A kérdést nem lehet leszűkíteni a finanszírozásra" – figyelmeztet a szegedi orvosegyetem Szakés Továbbképző Központjának vezetője, prof. dr. Bodosi Mihály, aki egy évtizede maga is részt vett abban a szakértői csapatban, amely 1998-ban kidolgozta a rezidensi rendszert. Szerinte a jelenlegi rendszer legnagyobb előnye a rugalmasság: a sebésznek készülő orvostanhallgató egyetemi évei alatt tökéletes elméleti tudásra tehet szert, rezidens időszakát töltve azonban kiderülhet, hogy a gyakorlatban nem képes a szakma magas szintű művelésére, vagy rádöbben, hogy sokkal jobban érdekli a fül-orr-gégészet. Ebben az esetben válthat – mondja a professzor. 

A gyakorlati szakképzés sokszínűségét megvalósító magyar modellt az európai uniós tagországok többsége követendő példának tekintette, és beépítette saját szabályozásába. Az Egyetemi Szakképzési és Továbbképzési Tanács alelnöke aggódik az új tervezet miatt, mert ha a kórházi szerződés a jövőben „röghöz köti a rezidenst”, az szerinte a jelenlegi magas szintű szakmai tudás kárára válhat. A jogszabálytervezet ugyanis szorosabbá fűzné a szakorvosjelölt és a báziskórház kapcsolatát, a rezidens kezdettől fogva üres álláshelyre pályázhatna. „Amint a gyakornok az intézmény alkalmazottjává válik, a munkaadó megszabhatja, mikor vehet részt továbbképzéseken, és mennyi időt kell a kórházban dolgoznia” – teszi hozzá Bodosi Mihály. Szerinte a területi szakemberhiányra sem ad jó megoldást a jogszabálytervezet, mivel a vidéki kiskórházak nem tudnak megfelelni a gyakornoki képzés szigorú feltételeinek.

Képzési hozzájárulás a felsőoktatásban

A küszöbön álló népszavazás előtt a tandíjról a Magyar Rektori Konferencia ülése után az orvosegyetemek vezetői hasonlóan nyilatkoztak, mint a kórházigazgatók a vizit- és kórházi napidíjról: az intézmény költségvetésének alig egy százalékát tenné ki a fejlesztési részhozzájárulás összege.

A felsőoktatás „co-paymentjéről” megoszlik a rektorok véleménye. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, prof. dr. Molnár Károly szerint nincs létjogosultsága az ingyenes képzésnek, szükséges a tandíj bevezetése – mondta az MTI-nek a február 12-i ülés után. Szerinte a szemeszterenkénti 105 ezer forint nem sok, senkinek a pénzügyi helyzetét nem ingatja meg, és a diákoknak van lehetőségük arra, hogy kifizessék az egyetemmel kapcsolatos költségeket. Megvannak azok a garanciális elemek is, amelyek biztosítják, hogy a tehetséges, de szegény hallgatók ne szoruljanak ki a felsőoktatásból: a diákhitel mellett a jól tanuló hallgatók ösztöndíjból is fedezhetik tanulmányaik költségét.

Prof. dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora ezzel szemben úgy látja, hogy Magyarország nincs felkészülve  a tandíjra, mostani formájában nem lenne szabad azt bevezetni. Érvelése szerint ha van olyan ösztöndíjrendszer, amely biztosítja, hogy az anyagi megterhelést nehezen bíró tehetséges fiatalok ne essenek ki a felsőoktatásból indokolt a tandíj bevezetése. Mindezek ellenére hangsúlyozta: az egész Európai Unióban elkerülhetetlennek látszik, hogy valamilyen formában részben önköltségessé tegyék a felsőoktatást, finanszírozására ugyanis az egyes államok nem tudnak elegendő forrást biztosítani. Különösen igaz ez a rendkívül drága orvosképzésre. Erre az álláspontra helyezkedik az európai rektorkonferencia is. Ez pedig nem felsőoktatási, hanem politikai és társadalmi kérdéssé teszi a tandíj ügyét.

A Debreceni Egyetem – ahová összesen 30 ezer diák jár, 11 ezren fizetős képzés keretében – „mintegy 300 millió forint fejlesztési forráshoz juthat a tandíj bevezetésével” – mondta prof. dr. Fésüs László akadémikus, az egyetem rektora. Számításaik szerint az államilag támogatott hallgatók képzési hozzájárulásából összesen mintegy 450 millió forint bevétel folyna be a 2008–2009-es tanévben. Ez az egyetem költségvetésének 0,8 százaléka. A hasonló hallgatói létszámú Pécsi Tudományegyetem rektora, prof. dr. Gábriel Róbert is félmilliárd forint pluszbevétellel számol a bevezetés első évében.

A képzési hozzájárulásból a Semmelweis Egyetem néhány száz milliós pluszforráshoz juthat. A normatívából és a külföldi hallgatók tandíjából hozzávetőleg 11,6 milliárd forint bevétele származik az 55 milliárd forintból gazdálkodó egyetemnek, vagyis a képzési hozzájárulás az intézmény költségvetésének alig egy százaléka. A SE-en 10 689 hallgató tanul, közülük 5724 államilag finanszírozott helyen, de a tavalyi évben összességében több külföldi hallgató kezdhette meg német és angol nyelven tanulmányait (420), mint ahányan a magyar nyelvű képzést (387). Dr. Stubnya Gusztáv, a SE stratégiai főigazgatója ezt az öt-hatszoros túljelentkezéssel indokolta, de elismerte, hogy a magyar hallgatók után kapott állami normatíva – fejenként évente 775 ezer forint – nem fedezi képzésük költségeit.

A külföldi hallgatók aranyat érnek az orvosegyetemnek, hiszen – mint Stubnya Gusztáv fogalmazott – „a magyar normatívából szűken kijön ugyan az oktatók bére, de oktatási infrastruktúrára nem telne már ebből az összegből”. A német és angol nyelven tanuló orvostanhallgatóktól beszedett tandíjból – amely diákonként évente 11 ezer euró (azaz 2,9 millió forint) – pótolja az egyetem a magyar oktatás költségeit is, ebből finanszírozza például a laboreszközöket, műszereket.

Bár az idei költségvetés összeállításakor be kellett kalkulálni a képzési hozzájárulást, a közelgő népszavazás eredményének ismerete előtt a SE – más egyetemekhez hasonlóan – vár, nem kezdi el kidolgozni tandíjpolitikáját, pontosabban azokat a szabályokat, amelyekben szabad mozgásteret enged a jogszabály.

Ha a március 9-i referendum eredménye a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett eltörli a tandíjat, és három évig nem lehet majd hasonló jogszabályokat bevezetni, akkor is elkerülhetetlennek látszik, hogy az egyetemek az állami normatívák elégtelensége miatt „más megoldásokhoz” folyamodjanak.

BÁNKY BEA
Medical Tribune (http://www.medical-tribune.hu/index.php?cid=114)

Szólj hozzá!

Címkék: hír medical tribune

Átalakul a rezidensképzés?

2008.02.13. 20:43 rezidens

Az Egészségügyi Minisztérium át kívánja alakítani a rezidensképzést, az átalakítás egyik oka, hogy a rezidensi helyekre jelentkezők képzését a rendelkezésre álló költségvetési keretből nem lehet finanszírozni - mondta el a szaktárca szakállamtitkára szerdán az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt.

Rapi Katalin hozzátette: Magyarország uniós tagságából adódóan nem csak hazai diákok jelentkeznek rezidensi képzésre, hanem a többi tagállamból is.
Mint mondta, a változtatás iránya, hogy a hiányszakmák felé orientálják az orvosjelölteket, továbbá erősíteni kívánják azt, hogy egy-egy orvostanhallgató jobban kötődjön ahhoz az intézményhez, ahol szakorvosi idejét tölti.

A minisztériumi tájékoztató anyag szerint a jelenleg a rezidensi állások egy részét olyan szakmákban hirdetik meg, illetve olyan képzőhelyeken jelennek meg a jelöltek, ahol az orvosellátottság megfelelő, illetve túlkínálat van, ugyanakkor a mostani rendszer nem ösztönzi a jelölteket, hogy hiányszakmákat válasszanak.
Szeretnénk elérni, hogy a keretszámokat ne egy bizottság határozza meg, hanem a kórházak, amelyek vezetői jobban tudják, mely szakmákban van orvoshiány - mondta Rapi Katalin. A képzési struktúra jelenlegi rendszere jó, azon nem kell változtatni - tette hozzá. Tehát marad a kétéves törzsképzési idő, amelyre ráépül a szakgyakorlati idő.

A minisztériumi tájékoztató szerint a jelenlegi rezidensi rendszerbe 750 orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész kerül be, tehát a kétéves periódust figyelembe véve évente mintegy 2.200 orvosjelölt dolgozik.

A dokumentumban leírtak szerint a minisztérium a központi költségvetésből a szakképesítés megszerzéséhez a jelöltet foglalkoztató intézmény által pályázat útján elnyerhető támogatást nyújt, amelyből a kórház fedezheti a szakorvos-jelölt kötelező kirendelésének időtartamára a költségeit.
Hiányszakmák esetében, azok meghatározása után, a kórházak pályázhatnak a támogatott állásokra, megjelölve, hogy teljesen vagy részben támogatott képzésre pályáznak-e. A kórházak által elnyert állásokra pályáznak az szakorvosjelöltek, így már szakképzésük ideje alatt kötődnek az intézményhez, illetve tanulmányi szerződést kötnek a kórházzal, vállalva azt, hogy képzésük befejeztével meghatározott ideig ott dolgoznak tovább.

Változás lenne továbbá, hogy a központi gyakornoki rendszerből kimaradó általános orvosok önköltségi alapon bekapcsolódhatnak a gyakornoki képzésbe. (A jelenleg hatályos szabályozás ezt csak a fogorvosok és a gyógyszerészek esetében engedi meg.)
A háziorvosi képzésben a támogatási rendszer nem változna - mondta a szakállamtitkár.
Több képviselőnek az volt a véleménye, hogy az új finanszírozási rendszert csak 2009-től kellene bevezetni. Rapi Katalin válaszában azt mondta, a végleges szabályozásnál figyelembe veszik a képviselők véleményét.

HírExtra (http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=50517)

Szólj hozzá!

Címkék: hír hírextra

Előkészítetlen az új rezidensképzési rendszer

2008.02.13. 12:12 rezidens

Előkészítetlen és átgondolatlan az Egészségügyi Minisztérium új rezidensképzési rendszere – állítja az Orvostanhallgatók Érdekképviseletének szóvivője. Papp Magor a parlament szakbizottságának ülésén arra kérte a kormánypárti tagokat, hogy ne idén, hanem csak 2009-től vezessék be a tervezett változtatásokat.

Eszerint az állam kiszállna a rezidensképzés finanszírozásból oly módon, hogy a rezidensek bérét a kórházakkal fizettetné meg. Az orvostanhallgatók képviselője szerint az intézmények mai helyzetükben nem tudják vállalni ezt az anyagi terhet. A szakbizottság kormánypárti és ellenzéki tagjainak egybehangzó véleménye szerint az orvosképzést alapjaiban kellene megváltoztatni.

hírTV (http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=199548)

9 komment

Címkék: hírtv hír

Fejlemények rezidensfronton

2007.12.18. 17:59 rezidens


December 13.-án újra a Minisztériumba hívták az érintett érdekképviseleteket, köztük a négy orvostudományi kar hallgatói Önkormányzatainak az elnökeit, hogy tovább egyeztessünk a szakorvosképzés átalakításáról. Szövegszerűen is rendelkezésünkre bocsátották a szaktárca kormányrendelet-tervezetét, így nekiláthattunk az érdemi munkának. Az eredeti, novemberi elképzelésekhez képest, részben a mi észrevételeink alapján, több kedvező elmozdulás történt, ami az új rendszer kiszámíthatatlansága mellett visszafogott bizakodásra is okot adhat.

A legfontosabb célkitűzésünk továbbra is az, hogy semmilyen formában ne történjen forráskivonás a rendszerből! Hiszen most is a pénzügyi minimumon vagyunk, bármilyen kivonás a szakképzés összeomláshoz vezetne. Legfeljebb a képzést hatékonyabbá tevő átcsoportosításokat tudunk elképzelni. Ennek a teljesülésére van némi remény, bár a keretszámok ismerete nélkül szinte képtelenség megjósolni a várható pénzügyi háttereket...

Dióhéjban a mostani elképzelések:

- A jelenlegi tervezet a törzsképzési időszak legfeljebb 6-12 hónapját finanszírozná állami keretből, a többit a kórházak kellene állják. Ez szerintünk nem elégséges arány, hiszen a jelölt ennél több időt tölt a munkáltatójától távol. Kérésünk, enyhítendő a kórházak terheit, hogy legalább azon időtartamot fizesse az Állam, amikor a jelölt képzési kötelezettségei miatt távol van a munkáltatótól.

- A munkáltató és a jelölt között a teljes szakorvosképzés időtartamára szóló szerződés jönne létre, amelyben mindkét fél vállalja, hogy a képzés idejére a munkaviszonyt fenntartja.

- Újra megjelenik a szövegben a hiányszakmák fogalma. Ehhez a Minisztérium a teljes szakképzés idejére kiemelt, +50%-os bérkeretet tervez biztosítani. Ez azt jelenti, hogy aki ebbe a keretbe kerül bele, az jobban keresne, mint a többi jelölt.

- Másik fontos célkitűzésünk megvalósulni látszik, eszerint a képzési költséget továbbra is az Állam fogja fizetni (ez kb. 70.000 forint/ jelölt/ hó). Ha ez így is marad, akkor ez azt jelentené, hogy nem kell önrészt fizessünk a képzéshez.

Legnagyobb félelmünk továbbra is az, hogy a gazdasági mélyponton lévő kórházak nem fogják tudni fizetni a bér- és járulékköltségeinket, így hiába van szakorvos igényük, erősen kétséges, tudják-e alkalmazni azt a várhatóan 900-1000 jelentkezőt, aki 2008-ban kíván nekilátni a rezidensképzésnek.
Hatástanulmányok hiányában jelenleg átláthatatlan, mennyire lesz életképes az új rendelet. Várhatóan február elejére derül ki, milyen interakciókat vált ki az új szabályozás. Addig az éberségünket megtartva igyekszünk a tárgyalóasztal mellett dolgozni. További lépéseket csak ezt követően érdemes tegyünk, a végeredmény függvényében.


Papp Magor

16 komment

Címkék: hír

Papp: Az állam a kórházakra hárítaná a szakorvosképzés költségeinek több, mint háromnegyedét

2007.11.29. 15:13 rezidens

Az eddigi havi 300-330 ezer forintos támogatás helyett a jövőben csupán 70 ezer forintot fizetne az állam azoknak a friss diplomás orvosoknak, akik részt vesznek a rezidensképzésben. A többi költséget azok a kórházak állnák, akik alkalmazzák a leendő szakorvosokat - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Papp Magor azután, hogy részt vett a rezidensképzés átalakításáról tartott csütörtöki egyeztetésen. A négy orvosi egyetem hallgatói önkormányzatának megbízott képviselője elmondta azt is: az új koncepció szerint a szakorvosjelöltektől egyfajta "hűségnyilatkozatot" is várnának, amelyet annak a kórháznak tennének, amely alkalmazza őket.

Az orvosegyetemisták képviselője elmondta: Eddig az egyetemről kikerült orvosok szakképzését és bérköltségét is 26 hónapig az állam állta, tehát nem kerültek semmibe azoknak a kórházaknak, egészségügyi intézményeknek, amelynél a képzés alatt dolgoztak. Az új koncepció szerint 2008-tól az állam csak a képzés költségeit vállaná, ami körülbelül havi 70 ezer forint. A fennmaradó csaknem 260 ezer forint bérköltség a munkáltató egészségügyi intézményt terhelné.

Papp Magor szerint ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a magyar kórházak 2/3-a likviditási gondokkal küszködik, tehát valószínűleg ezt nem tudja majd vállalni. Az orvosegyetemisták félnek attól, mindez azt jelenti, hogy jövőre az eddigi 700-800 rezidens helyett jövő évtől csupán 200-nak lesz lehetősége a képzésre - tette hozzá.

A koncepció szerint azok a kórházak, amelyek saját költségükre vállalják majd a rezidensek foglalkoztatását, szerződést kötnének a frissen végzettel - mondta Papp Magor. Eszerint az intézmény vállalná, hogy 5 évig mindenképp alkalmazza a fiatal orvost, cserébe viszont a rezidens is aláírná, hogy 5 évig nem megy el a kórházból.

A rezidensképzés átalakításáról szóló kormányrendeletet január végéig szeretné véglegesíteni az egészségügyi kormányzat. Addig is azonban a csütörtökihez hasonló egyeztetéseket tartanak az érintett szakmai szervezetekkel, így például a kórházszövetséggel, a Magyar Orvosi Kamarával, a 4 magyar orvosegyetem menedzsmentjeivel illetve hallhatóinak képviselőivel.

Egy orvosegyetemista 6 éves alapképzése az államnak jelenleg 12 millió forintba, 26 hónapig tartó szakképzése pedig körülbelül 8 millió forintba kerül. Egy felmérés szerint egyre több orvosegyetemista nyilatkozik úgy, hogy a végzés illetve szakorvosképzés után külföldön akar dolgozni: 2006-ban 66 százalékuk, 2007-ben viszont már 73 százalékuk.

Független Hírügynökség (http://napihirek.fuggetlenhir.hu/)

21 komment

Címkék: hír független hírügynökség

Sajtóközlemény, 2007. november 29.

2007.11.29. 09:00 rezidens

Az Egészségügyi Minisztérium újra napirendre tűzte a rezidensképzés átalakítását. Ennek ismertetésére 2007. november 29-én 9 órára megbeszélésre hívta az érintett érdekképviseleti szervezeteket, köztük az orvostanhallgatókat képviselő Hallgatói Önkormányzatokat.

Szövegszerű tervezet hiányában érdemi állásfoglalást nem tudtunk készíteni, de az előzetesen rendelkezésünkre bocsátott "szakmai koncepció" alapján baljós felhők gyülekeznek a szakorvosképzés, és ezzel a betegellátás jövője felett.

Az eddig elénk tárt koncepció szerint a Szaktárca kivonul a képzés finanszírozásából, ami ennek következtében várhatóan összeomlik.

Célunk továbbra is a konstruktív együttműködés. Bízunk benne, hogy a meghívás a párbeszéd első lépése, amelynek során meg tudjuk vitatni a döntéshozókkal mindazon szempontokat, amelyek elengedhetetlenek a jövő orvosképzéséhez!


Papp Magor
Orvostanhallgatókat Képviselő
Hallgatói Önkormányzatok Szóvivője

6 komment

Címkék: sajtóközlemény

Meghívók

2007.11.26. 13:42 rezidens

  • Beszélgetés Dr. Jávor Andrással az egészségbiztosítás átalakításáról: 2007. november 27. 17:30, Tömő u. Szemklinika.
  • Magyar Orvosi Kamara tájékoztatást tart, többek között a rezidensképzésről: 2007. november 28. 18:00, NET Barna Előadó. Meghívott: Dr. Éger István, a Kamara elnöke és Dr. Takács Péter, a Rezidens Szövetség elnöke.

1 komment · 1 trackback

Címkék: meghívó

Tájékoztató fórum a rezidensképzés helyzetéről - 2007. november 22.

2007.11.20. 20:00 rezidens

Az Egészségügy Minisztérium újra napirendre tűzte a rezidensképzés átalakítását...

Ennek eredményeképp az orvostanhallgatókat képviselő Hallgatói Önkormányzatok nekiláttak az új körülmények kiértékelésének, a közös fellépés kidolgozásának. A helyzet súlyára való tekintettel minden érdemi lépésről tájékoztatást fogunk adni! A tudomásunkra jutott két tervezet több, egymással nem koherens elemet tartalmaz, amelyek között egyaránt található több igen aggasztó javaslat, másrészt akad néhány olyan is, aminek a bevezetése megfontolandó. Összességében megállapíthatjuk, hogy mivel végső határozati javaslat hivatalosan nem áll rendelkezésünkre, ezért megítélhetetlen, hogy valójában mi a Minisztérium célja!

Ettől függetlenül a Kormány elé terjesztés közelsége és a baljós jelek megkívánják, hogy minden orvostanhallgatót éberségre intsünk és informáljunk! Ennek keretében a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói számára 2007. november 22-én 19 órára tájékoztató fórumot szervezünk a Nagyvárad téri Elméleti Tömb Barna előadójába, ahova minden érdeklődőt szívesen látunk!


Üdvözlettel:

Papp Magor
SE ÁOK HÖK elnök

10 komment

Címkék: meghívó hír

Fogorvos és gyógyszerész keretszámok

2007.10.30. 20:00 rezidens

Az egészségügyi miniszter a 2007/2008. tanévre szakgyógyszerészi és szakfogorvosi költségtérítéses képzésre felvehető jelöltek keretszámait az alábbiakban határozta meg:

 DebrecenPécsBudapestSzegedÖsszesen
Gyógyszerészek362611983264
Fogorvosok31217624152

Egészségügyi Közlöny (http://www.kozlonykiado.hu/kozlonyok/Kozlonyok/6/PDF/2007/21.pdf)

2 komment

Címkék: hír keretszámok