Dr. Molnár Lajos
A Magyar Köztársaság Kormányának
Egészségügyi Minisztere Részére 
 

Tisztelt Miniszter Úr! 

    Mi a budapesti, debreceni, pécsi és szegedi orvostudományi egyetemek hallgatói tisztelettel megkérjük Önt, ne lehetetlenítse el számunkra, hogy szülőhazánkban készüljünk fel orvosi hivatásunkra!

     Bár a friss diplomás magyar orvosoknak Nyugat-Európa számos egyetemén kínálnak az itthoninál lényegesen jobban fizető gyakornoki állásokat, többségük mégis az itthon maradás mellett döntött. Az Ön által beterjesztendő javaslat azonban a fiatal, családalapítás előtt álló orvosoktól a létfenntartáshoz szükséges anyagi támogatást vonja meg, sőt a hallgatók kétharmada csak önköltséges formában tudna részt venni a szakorvosi képzésben, tehát fizetnie kellene azért, hogy dolgozhasson. Ilyen körülmények között nem marad más választásunk, mint külföldön keresni a boldogulásunkat.

    Meggyőződésünk, hogy a szakorvosjelöltek szakmaválasztását nem elsősorban az anyagi érdek motiválja. A fizetések megvonásával, illetve nagyobb juttatásokkal nem lehet, és nem is érdemes az orvosokat a hiányszakmák felé irányítani. Átmeneti anyagi előnyökért nem fogjuk feladni választott hivatásunkat, így a javaslat súlyos mellékhatásai ellenére sem fogja orvosolni a gyakornoki képzés valós problémáit. Ráadásul a képzésünk színvonala is komoly veszélybe kerülhet, amennyiben oktatásunk részben a kevésbé felszerelt, kisebb kórházak feladatává válik.

    Meggyőződésünk, hogy a magas színvonalú, egységes magyar orvosképzés pótolhatatlan érték. Bár tisztában vagyunk a változások szükségességével, csak olyan javaslatot tartunk elfogadhatónak, amely ezen érték megőrzésére törekszik. Az előterjesztés legnagyobb hibájának éppen azt tartjuk, hogy tényként számol a magasan képzett magyar szakemberek elvándorlásával, és hiányukat más oktatási rendszerben tanult, a magyar viszonyokat kevéssé ismerő gyógyítókkal kívánja pótolni. 

Tisztelt Miniszter Úr!

    Mindannyiunk közös érdeke, hogy a magyar egészségügy hatékonyabban, a lehető legmagasabb színvonalon tudjon működni. Készek vagyunk részt vállalni egy olyan megoldás kidolgozásában és megvalósításában, amely segít elérni ezt a közös célt. Most azonban tisztelettel arra kérjük Önt, hogy a szakmai szervezetek és az orvostanhallgatók álláspontját figyelembe véve dolgozza át javaslatát, nehogy maga az orvoslás váljon hiányszakmává Magyarországon! 

Budapest, 2007. február 22.

Tisztelettel:

Debreceni Egyetem ÁOK Hallgatói Önkormányzata
Pécsi Tudományegyetem ÁOK Hallgatói Önkormányzata
Szegedi Egyetem ÁOK Hallgatói Önkormányzata
Semmelweis Egyetem ÁOK Hallgatói Önkormányzata