Több mint tíz évre van szükség ahhoz, hogy egy kezdő orvostanhallgatóból kész orvos legyen. Az egyetemi diploma megszerzése után, szakiránytól függően, még három-hét évet kell a fiatal doktoroknak rezidensként, majd szakorvos-jelöltként eltölteniük a kórházakban.

Ennek a képzési időszaknak a finanszírozását formálná át az Egészségügyi Minisztérium 2008-tól. Végső döntés még nincs, ám a tervek szerint csak azok az orvostanoncok kapnának továbbra is állami támogatást, akik valamilyen hiányszakmát, így például a patológiát, a radiológiát vagy az aneszteziológiát választják - erősítette meg a Krónikának a Népszabadság információját Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára.

A szakállamtitkár hozzátette, hogy bizonyos szakmákban nagyon magas az átlagos életkora a doktoroknak, éppen ezért szeretnék már akár 2008-tól módosítani a rezidens rendszert.

Horváth Ágnes szerint ugyanakkor még korai az a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik nem valamelyik hiányszakmában képzelik el a jövőjüket. Az orvostanhallgatók képviseletében nyilatkozó Papp Magor szerint viszont nem kerülhető meg ez a kérdés. Ő úgy látja, a tervek szerint a szakorvos tanoncok körülbelül kétharmadának gyakorlatilag fizetnie kellene azért, hogy dolgozhasson.

Papp Magor szerint napi nyolc óra munka mellett, amit a szakorvosképzés kíván, nem lehetséges ennek a havi két-háromszázezer forintnyi összegnek az előteremtése. Az anyagi motiváció nem fog megoldást jelenteni, ugyanis aki belgyógyásznak készül, az se radiológusnak, se patológusnak nem fog feltétlenül elmenni, inkább külföldre megy majd mindenki képzésre.

A Fidesz szakpolitikusa, Mikola István a Krónika megkeresésére tragikusnak nevezte a terveket. Becslései szerint az évente végző hét-nyolcszáz orvos, százötven fogorvos és háromszáz gyógyszerész közül csupán 200-250 kezdhetné meg változatlanul állami segítséggel a rezidensképzést.

Mindeközben a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy elkészült a több-biztosítós rendszer működésére vonatkozó részletes tervezet. A cikk alapján a több-biztosítós változás szerint a szolgáltatók részvénytársaságként működnének, minimum 200 millió forintos jegyzett tőkével.

Kötelező lenne szerződniük mindenkivel, nem tehetnének kivételt életkor, egészségi állapot, vagy egyéb jellemzők alapján. A maximum ügyfélszám kétmillió, a minimum százezer lenne.

Az Egészségügyi Minisztérium cáfolta a lap értesülését. Egyelőre különféle szakértői elemzések készülnek az Egészségügyi Minisztériumban, hogy előkészítsék a kormány majdani döntését arról, milyen legyen az egészségbiztosítási rendszer - mondta Horváth Ágnes, cáfolva, hogy már el is készült a törvénytervezet a több-biztosítós modellről.

A minisztériumban azt remélik, hogy még az első félévben megszületik a kormány elvi döntése, és ez alapján elkészülhet a törvénytervezet. Hasonlóképpen nyilatkozott Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke is.

Kökény azt várja, hogy a tárca olyan szakmapolitikai javaslatot ad a koalíciós pártoknak, amelynek alapján a modellválasztás kérdésében lehet majd dönteni.

Az MSZP akkor tud majd bármilyen modellt támogatni, ha például nem sérül az esélyegyenlőség elve, ha nem gerjeszt felesleges keresletet, és nem kerül elviselhetetlenük sokba - mondta a szocialista politikus.

Magyar Rádió (http://www.magyarradio.hu/read/215587/rid/PWdUTQ)