Négy orvostudományi egyetem - a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi - kari, illetve intézményi hallgatói önkormányzatának vezetője diáktársai nevében azt kérik Molnár Lajos egészségügyi minisztertől, ne lehetetlenítse el, hogy a hallgatók szülőhazájukban készüljenek fel orvosi hivatásukra.

Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára kedden elmondta, hogy a minisztériumban dolgoznak a rezidensképzés finanszírozásának átalakításán.

A rendszer megváltoztatásával azt szeretnék ösztönözni, hogy minél több orvostanhallgató válasszon olyan szakterületet, amely most még hiányszakmának számít. Arról még nincs döntés - tette hozzá az államtitkár -, hogy a hiányszakmának nem számító szakorvosi tanulmányok végzését milyen szisztéma szerint finanszírozza az állam.

Közben egy, a Magyar Rádió birtokába jutott kormány-előterjesztés elég sok konkrétumot tartalmaz az átalakítással kapcsolatban. Például azt is, hogy a szükséges döntéseket javasolt március végéig meghozni. Az előterjesztésben az olvasható, hogy az új szabályozás 2008-tól lépne életbe, vagyis először az idén végzett orvostanhallgatókat érintené. Nekik pedig fontos lenne időben tudniuk, hogy számíthatnak-e állami támogatásra a kétéves rezidens, majd a szakiránytól függően 1-5 éves szakorvosjelölti képzésük idejére.

A birtokunkban lévő előterjesztés a jövőben önköltségessé tenné a képzést azok számára, akik nem valami hiányszakmát, így például a radiológiát, patológiát, aneszteziológiát választják.

Ám úgy tűnik, tervezetből nem csak egy van. A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánja reggeli műsorunkban arról beszélt, több variáció is eljutott hozzájuk, amiben több lehetőség szerepelt. Az egyik szerint a jelenlegi rendszerhez hasonlóan a rezidenseket támogatja az állam, és a hiányszakmákat választók valami módon kiemelt fizetést kapnának. A másik variáció szerint a hiányszakmát választók kapnak támogatást, a többiek pedig nem.

Jelenleg a költségvetés havonta 330 ezer forintot fizet egy-egy rezidens után. A frissen végzettek ebből kapják a fizetésüket, vagyis a diplomás minimálbért. Vagyis a keretből jut a kiegészítő képzéseket biztosító egyetemeknek is. A 2 év rezidensi képzés alatt több, a választott szakirányhoz kapcsolódó területtel is megismerkedhetnek a doktorok. Az ezt követő szakorvos-jelölt évek alatt viszont már csak egy dologra, például a belgyógyászatra, a szülészetre koncentrálnak.

Nem az orvosi pálya amúgy az egyetlen, ahol pusztán a diploma megszerzése nem elegendő az önálló munkavégzéshez. Például az ügyvédeknek is több évig kell gyakorlatozniuk. Azt, hogy ki mennyit keres az ügyvédbojtári időszakban, a helyet biztosító ügyvédi iroda dönti el - mondta a Magyar Rádió kérdésére Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének alelnöke. Úgy tudjuk, sok ügyvédjelölt havi 80-90 ezer forintért dolgozik.

Magyar Rádió (http://www.magyarradio.hu/read/215729)