• Elindult oldalunkon a Képtár mellett a Médiatár, ahová hamarosan felkerül a március 7-i fórum teljes kép és hanganyaga, de addig is már elérhető a Fürjes Gergely debreceni ÁOK HÖK elnökkel készült rádióinterjú és a Gyógyhír 184. adása a fórumról készült beszámolóval!

• Aki mindig friss információkat szeretne az üzenőfalára, az jelölje be a magyar orvosi egyetemek hallgatóinak közös profilját a wiw-en: Magyar Orvostanhallgatók Bp-Debrecen-Pécs-Szeged!

Elfogadhatatlannak tartják az orvostanhallgatók, hogy az idén végző 1200 kezdő orvos, fogorvos és gyógyszerész közül az állam csupán 715-nek támogatná a szakorvosképzését.

Az Egészségügyi Minisztériumból pénteken kiszivárgott keretszám alapján, a hallgatók szerint, több száz pályakezdő a teljes szociális megsemmisülés szélére juthat, továbbá veszélybe kerülhet a szakorvos utánpótlást, s közvetve a teljes magyar egészségügyi ellátás jövője - áll a magyarországi orvostanhallgatókat képviselő hallgatói önkormányzatok szóvivőjének pénteki közleményében.

Az eddigi szabályozás szerint, ha egy orvostanhallgató elvégezte az egyetemet és elhelyezkedett egy egészségügyi intézménynél még 26 hónapig az állam fizette a szakorvosi képzését, illetve a bérköltségét. Ez egy kezdő orvosra vetítve havi 300-330 ezer forint.

Egy korábban nyilvánosságra került kormányrendelet tervezet szerint az idei végzősök évfolyamától kezdve csak 300 orvosnak járt volna a támogatás. A mostani tervezet 715-re emelte ezt a számot, de Papp Magor szóvivő szerint ez sem elég. A finanszírozásból kimaradó végzősök, akik abban a tudatban kezdték el 5-6 éve az egyetemet, hogy a pályakezdésnél segítséget kapnak majd, és az évek során csak tankönyvekre több százezer forintot költöttek, szinte esélyük se lesz az elhelyezkedésre - nyilatkozta korábban.

Az orvostanhallgatók hétfőn aláírásgyűjtésbe kezdtek, a dokumentumot jövő kedden szándékoznak átadni a minisztérium képviselőjének. Céljuk továbbra is az érdemi párbeszéd, de arra is van tervük, milyen lépéseket tegyenek, ha nem sikerülne megegyezniük a tárcával - mondta a szóvivő.

HírTelevízió (http://www.hirtv.hu/?tPath=/belfold/&article_hid=143532)

A Pécsi Egyetem hallgatói önkormányzata szerint a minisztérium több száz hallgató számára nem biztosítja a rezidensképzés lehetőségét.

"A mai napon tudomásunkra jutott, hogy az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is meghatározta a rezidensi keretszámokat, amely szerint a 2007-ben végző körülbelül 1200 általános orvos, fogorvos, valamint gyógyszerész hallgató számára csupán 715 rezidensi álláshelyet hirdet meg" – áll a PTE ÁOK Hallgatói Önkormányzata elnökének pénteki közleményében.

Sarnyai Ákos szerint "a döntés esetleges hatályba lépése sok száz rezidens jelöltet, akik 5-6 éven keresztül az eddigi irányelvek tudatában készültek a hivatásukra, a teljes szociális megsemmisülés szélére juttathat, továbbá veszélyezteti a szakorvos utánpótlást, s közvetve a teljes magyar egészségügyi ellátás jövőjét."

Hírszerző (http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=30784)

A mai napon tudomásunkra jutott, hogy az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is meghatározta a rezidensi keretszámokat, amely szerint a 2007-ben végző körülbelül 1200 általános orvos, fogorvos, valamint gyógyszerész hallgató számára csupán 715 rezidensi álláshelyet hirdet meg. Ezen tárgyban kezdeményezett aláírásgyűjtésünk alapelveire hivatkozva, ezt az intézkedést jelenlegi formájában nem tudjuk elfogadni!

A döntés esetleges hatályba lépése ugyanis sok száz rezidens jelöltet, akik 5-6 éven keresztül az eddigi irányelvek tudatában készültek a hivatásukra, a teljes szociális megsemmisülés szélére juttathat, továbbá veszélyezteti a szakorvos utánpótlást, s közvetve a teljes magyar egészségügyi ellátás jövőjét!

Célunk természetesen továbbra is az érdemi párbeszéd, amire készségesen állunk rendelkezésre!

Papp Magor,
magyarországi orvostanhallgatókat
képviselő hallgatói önkormányzatok
szóvivő

A sajtóból kiszivárgott határozattervezet – amennyiben valóban fedi a kormányzat szakképzésre vonatkozó elképzeléseit – alapjaiban ingatná meg a magyarországi szakorvos utánpótlást. Először annyira valóságtól elrugaszkodottnak, életidegennek találtuk a javaslatot, hogy nem is érzetük szükségét az érdemi reagálásnak. Ám ismerve az Egészségügyi Minisztérium eddigi terveinek elő- és utóéletét, már nem tartjuk lehetetlennek, hogy valóban komoly a szándék.

A Magyar Rezidens Szövetség állásfoglalása a szakképzés tervezett átalakításáról A sajtóból kiszivárgott határozattervezet – amennyiben valóban fedi a kormányzat szakképzésre vonatkozó elképzeléseit – alapjaiban ingatná meg a magyarországi szakorvos utánpótlást. Először annyira valóságtól elrugaszkodottnak, életidegennek találtuk a javaslatot, hogy nem is érzetük szükségét az érdemi reagálásnak. Ám ismerve az Egészségügyi Minisztérium eddigi terveinek elő- és utóéletét, már nem tartjuk lehetetlennek, hogy valóban komoly a szándék. A tervezet szerint a 2007-ben végző orvosok közül már csak a – minisztérium által megállapított – hiányszakmákra jelentkezők képzését támogatná az állam. Így 150-200 rezidens fizetését állná a jelenlegi feltételekkel a költségvetés, 50-100 fő kerülne ún. átmeneti finanszírozás alá, a túlnyomó többség (1900-2000 friss diplomás orvos) önköltségi alapon végezhetné a rezidensképzést. A Magyar Rezidens Szövetség évek óta szorgalmazza egy orvosi életpályamodell kidolgozását, azonban jelenleg éppen ezzel ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. A jelenleg fennálló helyzettel kapcsolatban is számos kifogásunk van, de a javaslat ezt is tovább rontaná. Gondoljunk bele, hogy aki orvosi diplomát szerez -amiért az életéből összesen 18 évet a legmagasabb szinten tanult- európai uniós szemmel nézve nevetségesen alacsony bérért kénytelen dolgozni, ráadásul önálló tevékenységet a szakképesítés megszerzéséig nem is végezhet! Bár a javaslat deklarált célja, hogy a hiányszakmákat támogassa – amivel egyébként egyetértünk –, eközben a rezidensek túlnyomó többségét olyan aránytalan tehertétellel sújtja, ami elfogadhatatlan ahhoz a remélt előnyhöz képest, amit elérni kíván. Minden fiatal célja az otthonteremtés, a családalapítás. A tervezet megfosztja a fiatal orvost ennek lehetőségétől legalább harminc éves koráig. Aki a tervezett változások hatására kénytelen félbehagyni tanulmányait, annak két választása lehet: máshol elhelyezkedni vagy külföldre menni. Az előbbi szinte lehetetlen, az orvosképzés ugyanis annyira specializált, hogy nagyon kevés mozgásteret ad a későbbi elhelyezkedés szempontjából. Utóbbival kapcsolatban viszont megjegyzendő: felméréseink szerint a fiatal orvosok közel kétharmada tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön vállal munkát. Ezután ez az arány tovább nőhet, ráadásul a végleg kint maradók száma drasztikusan emelkedhet. Mindkét esetben kárba vész az adófizetők pénzéből a kiképzésükre fordított 10 millió forint, ezt pedig egy állam sem engedheti meg magának! A Magyar Rezidens Szövetség elfogadhatatlannak tarja, hogy az egészségügyi tárca a tervezet megalkotáskor ismét nélkülözte az előzetes szakmai egyeztetéseket. Az érintettek csak a sajtóból értesülhettek a várható változásokról. Egyetértünk azzal, hogy támogatni kell a hiányszakmákban dolgozók képzését, azonban ezt a források ésszerű és arányos átcsoportosításával kell elérni, a hiányszakmákra jelentkezők pozitív megkülönböztetésével, nem a többi rezidenst lehetetlen helyzetbe hozva. Ilyen változtatást is csak fokozatosan, felmenő rendszerben bevezetve tartunk elképzelhetőnek. A jelenleg tudomásunkra jutott tervezet megvalósításával a kormányzat azt éri el, hogy gazdag magyar gyerekek úri passziója lesz hazájukban orvossá válni. Joggal tehetjük fel ugyanis a kérdést: vajon mely másik foglalkozás esetén fordulhat elő, hogy igen magas szintű tanulmányok elvégzése után valaki ne tisztességes bért kapjon, hanem fizessen az általa elvégzett munkáért?

Magyar Rezidens Szövetség (http://www.rezidens.hu/index.php?c=view&type=news&id=569)

Az Egészségügyi Minisztériumból pénteken kiszivárgott keretszám alapján, a hallgatók szerint, több száz pályakezdő a teljes szociális megsemmisülés szélére juthat, továbbá veszélybe kerülhet a szakorvos utánpótlás, s közvetve a teljes magyar egészségügyi ellátás jövője – állítja az orvostanhallgatókat képviselő hallgatói önkormányzatok szóvivője.

Papp Magor szerint pénteken jutott a tudomásunkra, hogy az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is meghatározta a rezidensi keretszámokat, amely szerint a 2007-ben végző körülbelül 1200 általános orvos, fogorvos, valamint gyógyszerész hallgató számára csupán 715 rezidensi álláshelyet hirdet meg. Mindezt azok tán, hogy szerdán teltházas fórumon kerestek megoldást és párbeszédet egy korábbi, még ennél is keményebb tervezettel szemben, ami szinte önköltségessé tette volna a rezidensképzést.

Az eddigi szabályozás szerint, ha egy orvostanhallgató elvégezte az egyetemet és elhelyezkedett egy egészségügyi intézménynél, még 26 hónapig az állam fizette a szakorvosi képzését, illetve a bérköltségét. Ez egy kezdő orvosra vetítve havi 300-330 ezer forint. A korábban nyilvánosságra került kormányrendelet tervezet szerint az idei végzősök évfolyamától kezdve csak 300 orvosnak járt volna a támogatás.

2007-ben végző, a programba 2008-tól csatlakozó orvosok közül már csak a hiányszakmára jelentkezők képzését támogatta volna az állam a korábbi feltételek szerint, a mai hiányszakmáknak számító területeken. Így évente már csak 150-200 rezidens, az eddigihez képest csökkentett fizetését állta volna a költségvetés. További 50-100 rezidens ún. átmeneti finanszírozási szabályok alapján kapta volna a támogatást, míg a többség elhelyezkedés után a normális orvosi fizetéséből, saját zsebből végezhette volna a rezidensképzést.

- A mostani tervezet ugyan 715-re emelte ezt a számot, de ez sem elég. A finanszírozásból kimaradó végzősöknek, akik abban a tudatban kezdték el 5-6 éve az egyetemet, hogy a pályakezdésnél segítséget kapnak majd, és az évek során csak tankönyvekre több százezer forintot költöttek, szinte esélyük se lesz az elhelyezkedésre – mondta a vezető, aki szerint a döntés esetleges hatályba lépése sok száz rezidens jelöltet, akik 5-6 éven keresztül az eddigi irányelvek tudatában készültek a hivatásukra, a teljes szociális megsemmisülés szélére juttathat és veszélyezteti a szakorvos utánpótlást, s közvetve a teljes magyar egészségügyi ellátás jövőjét.

Az orvostanhallgatók még a hétfőn aláírásgyűjtésbe kezdtek, a dokumentumot jövő kedden szándékoznak átadni a minisztérium képviselőjének. Céljuk továbbra is az érdemi párbeszéd, de arra is van tervük, milyen lépéseket tegyenek, ha nem sikerülne megegyezniük a tárcával.

Népszabadság (http://www.nol.hu/cikk/438438/)

Már több mint 3000 aláírást gyűjtöttek össze az orvostanhallgatók, mert a kormány a tervek szerint megszüntetné a rezidensképzések állami támogatását. A hallgatói önkormányzatok ezt elfogadhatatlannak tartják. Azt mondják, ha ez az elképzelés jogerőre emelkedne, akkor a magyar orvosi képzés "úri passzióvá" válna. A rezidensek képzése mintegy 8 milliárd forintjába kerül az államnak évente. A kormány ezt az összeget szeretné csökkenteni.

A SOTE Nagyvárad téri épületében ottjártunkkor is aláírást gyűjtöttek az orvostanhallgatók.

Komolyan kell venni bennünket, mert sokan vagyunk és az egész szakma mögöttünk van – hangzott el.

A kormány jelenleg csak a hiányágazatban dolgozó rezidenseket támogatná, a slágerszakoknak számító sebészeket például nem.

Minden államilag finanszírozott alapképzésben résztvevő hallgatónak legyen államilag finanszírozott rezidens helye, a másik pedig, hogy mivel munkát végez a rezidens, ahhoz képest tisztességes fizetést is kapjon – mondta Papp Magor, az Orvostudományi Karok Hallgatói Önkormányzata szóvivője.

Ez az orvostanhallgatók követelése. Rezidens az orvosi diploma megszerzése után lehet csak valaki, tehát hat éves egyetemi képzés után. A rezidensi fizetés jelenleg nettó 90-100 ezer forint között van, ami szerintük megalázó. Azt pedig végképp elképzelhetetlennek tartják, hogy ezt a pénzt is megvonják tőlük.

Gyakorlatilag 30 éves koráig az egyetemet elvégzett orvos kénytelen lenne a szülei anyagi támogatására szorulni, vagy pedig annyi plusz munkát vállalni, ami lehetetlenné tenné a családalapítást, magánéletet, és ez nagyon hátrányosan érintené a rezidensek túlnyomó többségét – mondta dr. Takács Péter, rezidens.

A rezidensek képzése mintegy 8 milliárd forintjába kerül az államnak évente. A kormány ezt az összeget szeretné csökkenteni.

VIDEÓ (http://www.dunatv.hu/popup/popup.html?cikk_id=62763)

DunaTelevízió (http://www.dunatv.hu/cikk.html?id=62763)

Csaknem 1500 orvostanhallgató vett részt szerda este azon a fórumon, ahol az a kormányrendelet tervezet volt a téma, amely szerint az állam 70 százalékkal csökkentené a szakorvosképzés támogatását.

A hallgatók eredetileg azt tervezték, hogy figyelemfelkeltő performansszal is tiltakoznak a tervezet ellen, a gyűlésen azonban eldöntötték: addig nem demonstrálnak, amíg lehetőség van a megegyezésre a szaktárcával - mondta el a Független Hírügynökségnek Papp Magor a négy orvosi egyetem hallgatói önkormányzatának megbízott képviselője.

A tanácskozásra az orvostanhallgatók meghívták az egészségügyi minisztert, aki végül nem tudott elmenni. Jelen volt viszont Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke, aki március 21-re felszólalási joggal meghívta az egyetemisták képviselőit arra a bizottsági ülésre, ahol őket érintő kormányrendelet tervezetet vitatja meg a testület.

A hallgatói önkormányzatok hétfőn aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyben követelik, hogy minden államilag finanszírozott alapképzésben diplomához jutó hallgatónak legyen államilag finanszírozott rezidens helye, valamint a szakorvosképzésben résztvevő pályakezdők a munkájukért megfelelő bért kapjanak. Eddig csaknem 3000 hallgató írta alá a dokumentumot, amelyet jövő kedden kívánnak átadni az Egészségügyi Minisztérium képviselőjének.

Bár az orvostanhallagtók a kormányrendelet tervezet helyett kidolgoztak egy alternatívát is, amelyet tárgyalási alapul felkínálnak majd a miniszternek - mondta Papp Magor. Egyetértenek azzal a tervvel, hogy motiválni kell a pályakezdőket a hiányszakmák felé. Nem csökkenthető azonban az a 8 milliárd forint, amit jelenleg az állam a szakorvosképzésre fordít. Ugyanis ha a támogatás megvonásról szóló kormányrendelet tervezetet elfogadják, a hallgatói önkormányzatok számításai szerint 10 év múlva csaknem 20 százalékkal kevesebb orvos lesz Magyarországon - tette hozzá.

Az eddigi szabályozás szerint, ha egy orvostanhallgató elvégezte az egyetemet és elhelyezkedett egy egészségügyi intézménynél még 26 hónapig az állam fizette a szakorvosi képzését illetve a bérköltségét, ami egy pályakezdőre vetítve havi 300-330 ezer forintot jelentett. A négy magyar orvosegyetemen 1200-an végeznek évente, a tervezet szerint az idei végzősök évfolyamától kezdve azonban csak 300 orvosnak adna támogatást, azoknak, akik a hiányszakmákban szeretnének elhelyezkedni, mint például a patológusé vagy az altatóorvosé.

VIDEÓ (http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=4031)

HírTelevízió (http://www.hirtv.hu/?tPath=/belfold/&article_hid=143224)

Budapesten és Pécsen is több száz fős fórumokon vitatták a rezidensképzés tervezett finanszírozását. Több ezer vidéki és budapesti orvostanhallgató részvételével lezajlott tegnap a Semmelweis Egyetemen (SE) a rezidensképzés jövőjével foglalkozó fórum. Bár a rendezvényre meghívást kapott Molnár Lajos egészségügyi miniszter is, sem ő, sem a tárca más képviselője nem jelent meg a vitán, ami a szervezőket is meglepte.

A döntéshozókat így egy személyben képviselő Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke már bevezetőjében leszögezte, hogy a kiszivárgott munkaanyag, amely a rezidensképzés finanszírozásának jelentős – több mint ötven százalékos – csökkentéséről szól, 2007 őszétől még semmiképpen sem lép életbe, vagyis egyelőre csak javaslat szintjén létezik. Kökény arról is beszámolt, hogy a kérdés valószínűleg március 21-én kerül majd napirendre.

A magyarországi orvostanhallgatókat képviselő négy hallgatói önkormányzat nevében Papp Magor úgy nyilatkozott, a képzés feltételeit gyökeresen megváltoztató hírek „pánikot, félelmet és a létbizonytalanság érzését keltették bennük”. Papp szerint a tervezet a jövőképüket semmisíti meg és demoralizáló hatású.

Pánik, félelem: "több hendikepet nem bír el a rendszer"

„Nem gondoltam volna, hogy ilyesmi valakinek eszébe jut, sőt még le is írja” – mondta a hallgatói önkormányzatok képviselője, majd hozzátette: „További hendikepet nem bír el a rendszer, így is nettó százezer forint kezdő fizetéssel számolhatunk, vagyis egy harminc éves orvos nem azon gondolkodik, hogy családot alapítson, hanem hogy meg tud-e egyáltalán élni.”

Papp szerint a tervezet legfőbb baja, hogy nem szakmai, hanem fiskális alapú, a rendszer pedig már így is annyira labilis, hogy abból már nem lehet visszalépni.

A hallgatói érdekképviseletek két alapvető dolgot szeretnének elérni, aminek érdekében aláírásgyűjtésbe is kezdtek: egyrészt, hogy azoknak az orvostanhallgatóknak, akik államilag finanszírozott képzésre nyernek felvételt, a rezidensképzést is az állam támogassa, másrészt pedig, hogy „a szakképzésben résztvevők is kapjanak normális fizetést, hiszen az is munka”.

Hitelből szakképzést?

A legnagyobb felháborodást Kökény Mihálynak azzal az ötletével sikerült kiváltania, hogy feltételesen felvetett a rezidensképzés anyagi fedezetére egy olyan megoldást, ami a diákhitel-konstrukciót folytatná, majd azt is hozzátette: „illúzió azt várni, hogy az állam egyszercsak háromszorosára vagy akár ötszörösére emeli a finanszírozást”.

Erre reagálva Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke kategorikusan kizárt mindenféle hitellehetőséget, szerinte ugyanis az orvosképzés egy nemzetstratégiai kérdés, a rezidensek pedig semmiképp sem terhelhetők tovább, mert „így is felkopik az álluk”.

Az utóbbi megjegyzést Parragh György, a Debreceni Egyetem Orvostudományi Karának dékánja is megerősítette, aki szerint egyetlen másik képzésben nincsenek úgy alulfizetve a résztvevők, mint a rezidensképzésben, ahol „bagót fizetnek az ügyeletekért”. A felvetést Karádi István, az SE dékánja is ellenezte, szerinte ugyanis a szakképzésben résztvevők a kamatemelés állandó veszélyének lennének kitéve.

A vitán sor került a magyarországi és nyugati orvosok anyagi megbecsültségének összevetésére is, így Karádi István arról számolt be, hogy a nyugat-európai országok rezidensei átlagosan 9-szer annyit – körülbelül 700 ezer forintot – keresnek, mint az itthoniak. Takács Péter, a Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, hogy épp emiatt a végzős orvostanhallgatók, illetve rezidensek 60-70 százaléka tervezi, hogy külföldre megy dolgozni, tíz százalékuk pedig így is tesz.

Takács szerint a tervezett változtatás ezt az arányt, illetve a végleg kint maradók számát jelentősen megemelné. A szövetség elnöke elmondta: fontos lenne egy, a bírói életpályamodellhez hasonlóan sikeres orvosi életpályamodell kialakítása, egy orvos kiképzése ugyanis körülbelül tízmillió forintjába kerül az államnak, amit „nem lehet csak úgy kidobni az ablakon”.

Azzal mindenki egyetértett, hogy a magyar orvosképzés nemzetközileg is piacképes és jó hírű. Ahhoz azonban, hogy ez így is maradjon, nem engedhető meg a további forráskivonás – mondta a debreceni egyetem dékánja. Parragh kifejtette: a jelentős pénzelvonás egyértelmű minőségromlást vonna maga után. Azzal Éger is egyetértett, hogy a magyar orvos külföldön is eladható, ugyanakkor hozzátette: „nem eladó, s ilyen körülmények között jogosan aggódunk minden jelenlegi és leendő kollégánkért, hiszen most is rengetegen kiszolgáltatottak és megalázó a létük”.

Vizitdíj: a rezidens is fizet?

Elkerülhetetlen volt a vizitdíj problémakörének felvetése, amellyel kapcsolatban a debreceni dékán nehezményezte, hogy a rezidenseknek is ki kell fizetniük az alapesetben háromszáz forintot. Kökény Mihály azt mondta: a vizitdíjjal kapcsolatban biztosan lesz korrekció, jelenleg az információk összegyűjtése zajlik, ami alapján kivitelezik majd a változtatásokat. Azt azonban leszögezte: Molnár Lajos korábban is konzekvensen képviselte az egészségügyi dolgozók minél szélesebb körű mentességét, ezt azonban eddig nem sikerült keresztülvinni.

A szaktárcát több oldalról is érte kritika azért, hogy nem képviseltette magát a vitafórumon, Éger szerint a minisztérium semmibe vette a nagytömegű megjelenést, s épp ezért érzi aggasztónak és kétségesnek a tényleges együttműködést. A párbeszéd tehát csak részben kezdődött el, Kökény annyit tudott megígérni, hogy másfél évig még biztosan nem változik semmi, s hogy a vita során felmerült érvekről írásban és szóban is tájékoztatja az egészségügyi minisztert.

Főpróba

A budapesti rendezvény főpróbájaként tartották meg kedden a Pécsi Tudományegyetemen a hasonló témájú hallgatói fórumot. Bár a szervezők előzetesen gyér érdeklődéstől tartottak, végül pozitívan csalódhattak, ugyanis a PTE Orvostudományi Karának aulája teljesen megtelt kedd este; mintegy félezer orvostanhallgató vehetett részt a háromnegyed órás eseményen, amelyen a felháborodás nem egyszer magasra csapott.

A PTE ÁOK HÖK elnöke, Sarnyai Ákos kijelentette: a tervezett módosítás ellehetetleníti a rezidensek képzését. A rezidensképzés havi költsége 330 ezer forint, ennek fele a hallgatókat terhelné a hiányszakmák kivételével – miközben a rezidens lényegében azért fizet, hogy dolgozhasson. A havi 165 ezer forintos képzési díj finanszírozása lehetetlen – hacsak valaki nem vesz fel többszörös diákhitelt, ironizált néhány hallgató.

Sarnyai számításai szerint az idén végző mintegy 800 orvoshallgató közül 200 képzését támogatja majd az állam és úgy vélte, hogy ebben az esetben sem tényleges támogatásról van szó, hanem egyszerűen a többi hallgató által fizetett összegeket fordítják erre a célra. A résztvevők külön sérelmezték, hogy már az idén végzett hallgatókra vonatkozik az új rendszer, ami igencsak nehéz és váratlan helyzet elé állítja a végzősöket.

A tervezet a hallgatói érdekvédők szerint végeredményben az orvosok elvándorlását fokozná. Erre utalt néhány reakció a nézők oldaláról is, akik afelől érdeklődtek, hogy milyen esélyekkel vághat neki a külföldnek egy szakorvosi vizsgával nem rendelkező, végzett medikus. A válasz szerint kifejezetten jókkal: az általános orvoshiány miatt külföldön tárt karokkal várják a magyar doktorokat, szakorvosi vizsgával avagy nélküle.

Hírszerző (http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=30663)

Több ezer hallgató gyűlt össze Budapesten a Semmelweis Egyetem elméleti tömbjében arra a fórumra, amelyen tiltakozni kívántak a rezidensképzés tervezett átalakítása miatt. A rendezvényre meghívták az egészségügyi minisztert, de ő nem jött el és helyettest sem küldött a kormány képviseletére.

A döntéshozókat Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke képviselte. A politikus kijelentette, hogy nem a tárcát képviseli, ennek ellenére szeretné elmondani, hogy tudomása szerint 2007-ben nem változik meg a szakorvosképzési rendszer. De ez nem jelenti azt, hogy 2008. szeptemberétől minden marad a régiben.

Mint arról már beszámoltunk, a kabinet a jövőben csak a hiányszakmákat támogatná, egyébként a szakorvosképzési költségeket az intézményeknek vagy a rezidenseknek kellene állniuk. Jelenleg 2200-an vesznek részt ilyen képzésben. Aki az orvosi egyetem után nem vesz részt a szakorvosképzésben, abból nem lehet önállóan gyógyító orvos.

A fórumon valamennyi orvosi egyetem, így Budapestről Karádi István dékán, a pécsi egyetemről Németh Péter, a szegedi egyetemről Hajnal Ferenc, a debreceniről Parragh György dékán részt vett. Meghívott vendégként a Magyar Orvosi Kamara elnöke is jelen volt. A dékánok nem értették, hogy az állam miért akarja nélkülük megváltoztatni ezt a bevált képzési rendszert, közölték azt is, hogy a célra a jelenleg rendelkezésre álló 8 milliárd forint sem elég. Hajnal Ferenc, a szegedi egyetem dékánja szerint ezt a mértéket a tárca 50 százaléknál is kisebb összegre csökkentené. Hozzátette: ő részt vesz abban a bizottságban, amely a szakorvosképzés átalakításáról szóló szakmai javaslatokat előkészíti, és csak annyit állíthat biztosan, hogy az idén végzett általános orvosok számára még lesz rezidenskeret. De ugyanez már nem mondható el a fogorvosokról és a gyógyszerészekről.

Parragh György debreceni dékán szerint a rezidensképzésből kivont pénz minőségromláshoz vezet. Az orvosképzés piacképes, eladható tevékenység. Ám az állami támogatás most sem elég.

Az orvosi kamara elnöke, Éger István szerint a magyar orvostanhallgató magyar nyelven, magyar kórházakban szeretné megkeresni a kenyerét. De a jelen körülmények inkább arra sarkallják, hogy másutt keresse a boldogulását. Közölte: a magyar orvosképzés eladható, de a magyar orvos nem eladó.

Takács Péter, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint sajnálatos, hogy a szaktárca nem adja meg azt a tiszteletet az orvosjelölteknek, ami nekik jár, hiszen most sem jöttek el a szakmai fórumra, hogy válaszoljanak kérdéseikre. A fiatal szakorvos néhány adatot idézett a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézete és a Magyar Rezidens Szövetség közös felméréséből: így a szakorvosjelöltek 60-70 százalékának szándékában áll külföldön elhelyezkedni, és 10 százalékuk aktívan keresi is az elhelyezkedés lehetőségeit.

Papp Magor, a Hallgatói Önkormányzat vezetője szerint segélykiáltásnak szánták ezt a fórumot. Bejelentette: már egy hete aláírásgyűjtést folytatnak az orvoskarok hallgatói körében a rezidensképzés szervezett átalakítása miatt. Az akcióval azt szeretnék elérni, hogy a kormány tervei megváltozzanak, és ne vegyék el a szakorvosképzés állami támogatását.

Népszabadság (http://www.nol.hu/cikk/438120/)